40936. lajstromszámú szabadalom • Szétszedhető berendezés hordágyak fölvételére
megerősítik. Hosszirányú ingások elkerülése végett az állványokat a hosszfal felé néző oldalakon (1) feszítőkulcsokkal ellátott (k) (2. és 5. ábra) keresztirányú drótkötelekkel feszítjük meg, mely utóbbiak az oszlopfejeken lévő (4) (5. és 6. ábra) fülekbe akasztatnak be. A keretek [folsó haránttartóin erős (o) kampók (7. ábra) vannak alkalmazva, melyekre a szemenkint rúgós (h) lánc függesztetik föl; ezen utóbbi kerek nyílásokkal van ellátva, melyek a hordágyak alátámasztására szolgáló (i) gömbrudak (7., 11. és 12. ábra) befogadására valók. Eme utóbbi rudak végei viszont az álló oszlopok (5) vezetékében (7. és 12. ábra) csak olyan mozgást vihetnek véghez,"mely a láncszemek rugalmasságának megfelel. Ezáltal az alátámasztás igen lágy és rugalmas. Zaj elkerülése végett L az (i) rudak végei (t) gummiütközőkkel vannak ellátva. Az álló oszlopokon alul alkalmazott (m) akasztókampók (11. ábra) megakadályozzák a láncnak fölfelé való mozgását. A berendezés ilyformán a (T) hordágyak (1., 2. és 3. ábra) fölvételére kész és ebben az alakjában vasúti kocsikon, hajókon és tábori kórkázakban alkalmazható. Oldalingások elkerülésére a (c) oszlopfejek (p) és (q) vezetékeibe (5., 7., 8. és 12. ábra) hegyben végződő (r) laposvcsak illesztetnek, melyek aztán kalapáccsal a kocsik stb. tetejébe vagy a földbe verhetők. A megerősítésnek ezen módja lehetővé teszi azt, hogy a berendezés a tetők s effélék számbavehető sérülése nélkül, tetszésszerinti helyen fölállítható. Ha a berendezést tábori kórház céljaira akarjuk használni, úgy a homloklapjaikkal egymáshoz illesztett állványzatokat három sorban oly módon helyezzük el, hogy a hosszanti oldalak egy irányban vannak és közöttük az alább leírandó (s) rudak hosszának megfelelő szélességű folyosók maradjanak szabadon. Ezután az (s) rudak (4., 12. és 13. ábra) végén lévő rézsútosan lemetszett (6) csapok (13. ábra) a (p) vezetékekbe akasztatnak. Az állványnak hosszirányban való ^összekötésére az (u) szelencék (2. ábra) szolgálnak, melyek belsejében menet van vágva, hogy az összekötő fejek (d) csavarjaira rácsavarhatók legyenek. Azáltal, hogy a (v) vasak (3. és 4. ábra) egyfelől a (d) csavarokkal, másrészt egy ötödik, különben tartalékot képező (7) hosszanti összekötő rúddal erősíttetnek össze, egy szaruzat létesül, melyre a (katonáéknál ismert) sátorvászonból való (8) védőfödél (3. ábra) okasztható. Ha a berendezéssel szekereken vagy efféléken sebesülteket akarunk szállítani, úgy az alsó (n) hosszanti összekötő rudak, mivel a kocsi alsó része rendesen keskenyebb az állványzat szélességénél, a (d) csavarokhoz hasonló olyan (dl) csavarokkal erősíttetnek össze, melyek az állványzat középvonala felé el vannak tolva. A (T) hordágyakban fekvő személyek jobb megfigyelésére a két fölső hordágy egy síkban van elhelyezve úgy, hogy oldalukkal középen egymás mellé kerülnek és az eme szélességnek megfelelő hosszúságú (s) rudakon nyugszanak, melyeknek végei viszont (x) drótköteleken függnek. Hogy az alátámasztás a rázást a rugalmas láncokra átvigye, külön (y) lemeztartók (9., 10. és 11. ábra) vannak alkalmazva, melyekre az (s) rudak támaszkodnak. Ezen lemeztartók egy forgatható (z) födéllel vannak ellátva, melynek segélyével a rudak a lemeztartókhoz erősíttetnek. A fölső és alsó végükön lévő, el nem mozdítható (8) peckekkel (9., 10, és 11. ábra) ezen lemeztartós a rúgós lánc megfelelő szemeibe akasztatnak. Mihelyt terhelés esik rájuk, a lemeztartók kiugrása meg van akadályozva. A hordágyakat a (9) bőrszíjakkal (7. ábra) kötik le, hogy a rudakról, melyeken nyugszanak, le ne eshessenek. SzABADLAMI IGÉNYEK. 1. Szétszedhető berendezés hordágyak fölvételére, azáltal jellemezve, hogy a hordágyakat fölvevő egyes állványok, melyek önmagukban a sebesülteknek szekereken való szállítására alkalmasak, oldható összekötő rudak segélyével homlokoldalaikon úgy köthetők össze egymással, hogy vasúti kocsikon, hajókon
