40920. lajstromszámú szabadalom • Újítás rugalmas ágybetéteken
Megjelent 1908. évi január hó 20 án. MAGY. KIR. SZABADALMIBB A HIVATAL. SZABADALMI LEl RÁ S 40920. szám. VIII/c. OSZTÁLY. Újítás rugalmas ágybetéteken. LESKOSCHEK FRANZ KÁRPITOS LEOBENBEN. A bejelentés napja 1907 április hó 27-ike. Jelen találmány tárgya újítás két, | három, vagy több részből álló ágybetéteken, mely azáltal van jellemezve, hogy összefüggő fölület nyerése céljából minden egyes rész illeszkedő Szélei mentén fekvő rugóinak fejei az egyik oldalon horog alakjában, a másik oldalon pedig fülek alakjában vannak kigörbítve, úgy hogy az egymás mellé helyezett ágybetétrészek ezen horgok és fülek segélyével összekapcsolhatók. A mellékelt rajz: 1. és 2. ábrájában a találmány tárgyát képező újítással elátott ágybetét fölül- és oldalnézetben, 3. ábrán az 1. ábra A—B vonala szerinti hosszmetszetben és 4. ábrában az 1. ábra C—D vonala szerinti keresztmetszetben van föltüntetve. Amint a rajzból látható, az ágybetétet több, pl. három (1, 2, 3) részből állítjuk össze. A részek mindegyike a (b) alapkeretre van szerelve, mely fölött ismert módon hevederek vannak kifeszítve, amelyen az (a) rugók nyugszanak. Mindegyik rész keskenyebb oldalain egy-egy (c, c) függélyes keret van elrendezve. Az (1, 2, 3) részek mindegyikében az (a) rugók fejei szokásos módon erős (p) zsinegek segélyével egymással össze vannak kötve, amidőn is a zsinegek végei a (c) keretek fölső léceihez vannak erősítve, úgy hogy minden egyes 1, 2. 3 rész rugóinak fejei egy összefüggő rugalmas fölületet képeznek. Hogy mindhárom rész rugalmas fölületeit egy összefüggő rugalmas fölületté egyesíthessük, minden egyes rész (a) rugóinak fejeit az egyik harántoldalon (m) horgokká, a másik harántoldalon pedig (n) fülekké görbítjük ki, úgy hogy az egyik rósz horgainak a szomszédos rész füleibe való beakasztása folytán összefüggő rugalmas fölületet létesíthetünk. A föltüntetett elrendezés azt is megengedi, hogy az egyes részek helyzetét fölcseréljük, úgy hogy pl. azon rész, mely hosszabb ideig középrész gyanánt szolgált, ezután fej- vagy lábrész gyanánt használtatik, miáltal a rugóknak egyenletes elhasználódását biztosítjuk. Az eddigi elrendezéseknél ellenben a középső részek, melyek leginkább vétetnek igénybe, már elveszítik rugalmasságukat, amidőn a fej- és lábrészek még jó állapotban vannak. Miután állandó párnázás a horgoknak a fülekbe való beakasztását megnehezítené, a leírt elrendezésnél a párnázást a rugal-