40901. lajstromszámú szabadalom • Készülék mézsejtek celláinak megtöltésére

Megjelent 1908. évi január lió 29-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL. SZABADALMI LEIRAS 40901. szám. X/d. OSZTÁLY. Készülék mézsejtek celláinak megtöltésére. TISCHHAUSER JAKAB FRIGYES VENDÉGLŐS ÉS PÉKMESTER OTTENHAUSENBEN. A bejelentés napja 1907 május hó 16-ika. Jelen találmány a mézsejtek celláinak póttápszerrel való megtöltésére szolgáló készülékre vonatkozik, mely készülék lényege abban áll, hogy a tartány feneke nyílásokkal van ellátva, melyeket rövid csövek vezetnek körül úgy, hogy mindegyik nyíláson, illetve a nyílástól kiinduló rövid csövön át egy-egy sugár folyik ki. Egy ily sugár sokkal vékonyabb, mint a sejteella belvilága úgy, hogy ha a sejtcellákra oly tartányt helyezünk föl és töltünk meg, mely sok csővel bír, akkor egyidejűleg annyi céllát töltünk meg, mint ahány cső a készülék fenekéből kiindul. A mellékelt rajz egy kivitali példát mutat. Az 1. ábra a töltőtartány nézete, részben metszete; a 2. ábra egy mézsejtet a cellákkal együtt részben függélyes metszetben, részben fölülnézetben mutatja. A 3. ábra az 1. ábrabeli tartány fenekét nagyobb léptékben rajzolt nézetben és metszetben tünteti föl. A célszerűen kúpos, fölfelé kiszélesedő (a) tartány a lyukasztott (b) fenékkel és "a (d) fogantyúval van ellátva. A (b) fenék lyukait kis (c) csövek veszik körül, melyek oly távol fekszenek egymástól, hogy az egyes folyadéksugarak a fenék alatt ismét egyesülhetnek és hoj^tninden egyes cső csak egy-egy sugarat képez. A (c) csövek belső átmérője a tartányfenéken valamivel kisebb, mint a csövek kibocsátó végeinél, tehát a cső ürétg>e kissé kúpos, hogy a fölül képezett sugár alul könnyen kiléphessen. A készüléket következőképen használjuk: Az (a) tartányt, miután megtöltöttük, az (i) oellanyílások fölött ide- és oda vezetjük úgy, hogy az egyes sugarak közvetlenül az egyes cellákban folynak és utóbbiakat hamar kitöltik. A tartány és a fenék nagysága és alakja a sejtek és a cellák alakjától, számától és nagyságától függ. A fönt leírt készülékkel a szükséges mézkészlet hiányában a méheknek pfóttápszert adhatunk. Az e célra szolgáló massza, mely kétharmadrész cukorból és egyharmadrész vízből áll, igen nyálkás és csak nehezen helyezhető a sejtcellákba. A fönt leírt készülék már most lehetővé teszi, hogy'a sejtcellákat egyszerű miódon megtölthessük,