40881. lajstromszámú szabadalom • Kétraktárú Linotypgépek betűformáinak osztályozására szolgáló berendezés

zognak; mikor pedig az ütközőre vagy ütközőkre érve, bemélyedésük körül félrebillenek, visszaigazításukra egy-egy, a rekeszcsatornák torkolataiból alakított váll szolgál. A csatolt rajzok a találmány több példaképen! foganatosítási alakját ábrázolják. Az 1—4. ábrák részletesen tüntetnek föl egy foganatosítási alakot, még epdig az 1. ábra függélyes hosszmetszetben, a 2. ábra függélyes keresztmetszetben, részben az 1. ábra C—C vonala szerint, a 3. ábra részleges alaprajzban az 1. ábra A—A és B—B vonalai szerinti metszetben; a 4. ábra az 1. ábrának megfelelő metszetben, de a betűformának más, részben vastag, részben tört vonallal jelzett különböző helyzetei föltüntetésével. Az egyetlen szétosztó (e) rúdja alatt egy sor függélyes és a rúdra merőleges (a) ejtőcsatorna van, melyek mindegyike egy-egy betűfaj vastag és vékony öntésű betűmintáinak vezetésére szolgál. Az (a) csatornákat oldalt határoló (f) válaszfalak lefelé annyira meg vannak hosszabbítva, hogy egy-egy (a) csatornát határoló kétkét válaszfal egyúttal az (a) csatornákba torkoló két-két (c) és (d) alsó csatornát határol, melyek az (e q r s) elosztó utolsó s csavarától elszabadulta után rögtön a megfelelő (a) csatornába kerülő betűformát az irásnemnek megfelelő egyik vagy másik rekeszbe vezetik. Az (a) ejtőcsatorna és a megfelelő (cd) elvezető csatornák közé a csatornák összetorkolásába oldalt benyúlón két mozgó ütköző van egy-egy csapon forduló és kiegyensúlyozott emelőre erősítve. E két egyenlő (b bl) rész az (a) csatorna képjelt tengelyéhez szimmetrikusan, a (c) és íd) csatornák közti válaszfallal szembén vannak. Hogy a betűforma — aszerint, hogy a (c) vagy la (d) vezetékbe kell-e jutnia — esetében alsló lapjával a (b) vagy (bl) részeknek csak egyikére ütközzék, az als'ő lap megfelelő kivágással van ellátva. Azok a betűformák, melyeknek (n) kivágása a tengelytől balra van, a jobboldali (bl) ütközőbe, azok pedig, melyeknek kivágása jobbra van, a baloldali (b) ütközőbe ütköznek. A (b bl) ütközők az (f) válaszfalra erősített (h hl) csapokon az (f) válaszfal (i, il) fülkéiben vagy kivágásaiban mozgó (g, gl) lengő emelőkre vannak szerelve; ezen emelők másik végén lévő egyensúlyozó (k, kl) tömegek vannak, melyek az emelőt (az 1. rajzon telt vonással jelzett) nyugalmi helyzetébe hozzák vissza. Az emelők 'egy további (j jl) karja egy (o ol) pecekben vagy hüvelykben végződik, mely nyugalmi helyzetében a megfelelő (a) csatorna hossziránti falának alsó éle alatt van. Amint egy betűforma a (q r) és (s) csavarok által az ismert módon az (e) rúd kivánt pontjához ér, attól elszabadulva, az alatta torkoló (a) csatornába esik, hol folytonosan gondosan vezetve van, s amint ebből kikerül, talpának be nem metszett részével a (b) vagy (bl) ütközőbe ütközik, aszerint, amint (n) bevágása bal-vagy jobboldalt van. Az 1. ábrán telt vonásokkal van föltüntetve egy betűforma azon helyzetben, melyet a (bl) mozgó ütközőre ütközése pillanatában elfoglal, míg egy későbbi helyzete szakgatott vonallal van jelezve. Ha a betűforma a telt vonásokkal jelzett helyzetbe került, súlya folytán a(gl) kart fölülről lefelé kilengeti, miáltal maga is sülyed; az (ol) pecek, mely a (gl) karral együtt fordul, a betfiforma fölső részének jobb lapjához feküdve, azt baíra taszítja, a betűforma tehát balra billen, s minthogy sülyedt, elfér az (o) pecek alatt. A sülyedés és billenés e mozzanatában az (n) kivágás ráborul a (b) ütközőre; a betűforma ekkor az 1. ábrán szakgatott vonalú helyzetbe kerül. A 4. ábrán a betűforma már teljesen lebillent a (b) mozgfó ütközőről, mely a(k) ellensúly folytán nyugalmi helyzetébe tért vissza; (a kilengés különben határolva van a (g) emelőnek az (i) ablakban elrendezett ütközője által). A betűforma fej© ekkor a (c) csatorna torkollatábÓl vastagítás által képzett szilárd (x) vállra ütközik, nieiy