40857. lajstromszámú szabadalom • Fölépítmény keskenyvágányú vasutak számára
sággal egyenlő, a belső tartók távolsága pedig a nyomtávolságnál körülbelül két mm.-el nagyobb. Ezáltal, valamint a síntalpaknak a talpfákra rugalmasan erősített tartók alatt való említett beékelése által a sínek oly szilárdan fektettetnek le, hogy külön sínillesztő szerkezet alkalmazása is fölöslegessé válik. Elegendő, ha az illesztés helyére eső talpfát valamivel szélesebb külső tartókkal látjuk el, melyekben a sínek tisztán a súrlódás folytán szilárdan fekszenek. Az ábrázolt szorító lemezek helyett síntartókul becsavarolt tartók is használhatók. A síntartók szélességük szerint a (b) facsavarok számára egy vagy két lyukkal vannak ellátva. A síntartók alsó fölületükön két-két kiálló (f) bordával vannak ellátva, melyek a tartóknak a talpfákra való rácsavarolásánál a fába behatolnak és ezáltal a síntartó helyzetét biztosítják. Ezen bordák lehetővé teszik, hogy a sín talprésze szerint a síntartót kellőkép beállíthassuk, amennyiben a (b) csavarokat többé vagy kevésbbé meghúzzuk. Ezen kiugró bordák továbbá a sín lábának pontos megtámasztását biztosítják, amennyiben a sínláb a (k) fölületnek egészen nekifeküdhet, miáltal a sín még nem normális nyomtávolságú kocsi alatt sem görbülhet ki ós a kocsi ilykép nem eshet a sínpár közé. Hogy azonban a sínek a belső síntartókkal szemben se görbülhessenek ki, ezen helyeken a talpfákba a (g) furatokat alkalmazzuk (1. ábra), melyekbe a lerakás után egy-egy (h) gyűrűs csapszöget (7. ábra) verünk. A csapszögön levő gyűrűt azért alkalmazzuk, hogy a sínpár szétszedésénél a csapszögeket könnyen kihúzhassuk és hogy pl. egy sodronyra való fölfűzéssel könnyen megőrizhessük és a sínpárnak más helyen való lerakásánál ismét használhassuk. A gyűrűs csapszögek helyett négyszögletes fejű szögek is alkalmazhatók, melyek szintén könnyen kihúzhatók. A külső síntartók, amint az 5. ábrából látható, előnyösen (1) sínkötő hevederrel láthatók el. Az így fölszerelt síntartók különösen két szomszédos sínvég összekötő tartója gyanánt alkalmaztatnak (1. ábra); az ily tartó két (b) csavarral a talpfára csavaroltatik, egyegy (m) csavarral pedig a sín végekkel köttetik össze. Ezáltal minden síncsatlakozásnál négy heveder és négy csavar elmaradhat. A síntartók sem a sínek elcsúszását, sem azok billenését nem engedik meg. Ha a síneket a bevezetésben vázolt módon leraktuk, akkor a (h) gyűrűs csapszögeket a talpfák (g) furataiba a belső síntartókkal szemben beverjük. -A sínek fölszedésénél a (h) csapszögeket csákánnyal kihúzzuk és amint említettük, sodronyra fűzzük föl, míg a talpfákat és pedig legelőször is a belső síntartókkal ellátottakat, néhány ütéssel rendes helyzetükből kimozdítjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Fölépítmény keskenyvágányú vasutak számára, melynek talpfái a sín megerősítésére szolgáló berendezéssel vannak ellátva, azáltal jellemezve, hogy a talpfák már a vágány lerakása előtt megfelelő módon utánaállítható belső, illetve külső tartókkal vannak ellátva és hogy a belső tartókkal ellátott talpfáknál a sínnek a tartóval ellentétes oldalán a talpfa előre elkészített furataiba eltávolítható csapszögek vannak beverve. 2. Az 1. igényben védett tartók foganatosítási alakja, jellemezve a tartóknak a talpfákon fölfekvő talpán alkalmazott, a sínnel párhuzamosan haladó két (f) borda által. 3. A 2. igényben védett, sínillesztéshez alkalmas tartó foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a tartó mint a sínillesztéshez tartozó összeköttetés van kiképezve és az (1) hevederrel van ellátva, mely heveder a sin gerincével két hevedercsavarral van összekötve. (1 rajzlap melléklettel) PAUA8 Ré8ZVÉNVTAR4AAÁr NVQUpÁj* «VJP*|P«PTÍ»
