40850. lajstromszámú szabadalom • Jelzőállítómű

pezhetők és viszont a kontaktusdarabok áramzárók gyanánt (5, 6 és 7) áramforrások, (8, 9, 10 és 110) pedig az intézőhely (állomásblokk) egy áramkapcsolója. A (21) tolóka hasítékába a (25, 16, 116, 125) elreteszelődarabok fogódzanak be, melyek mindegyikét egy-egy (24, 15, 115), illetve (124) elektromágnes állít be a 3—6. ábrán látható módon. Ezek az elektromágnesek az 1. ábrán térbeli helyzetükre való tekintet nélkül, csupán az elektromos kapcsolási elrendezés föltüntetésével szematikusan körökkel vannak ábrázolva. A (24) elektromágnes a (25) karral, a (15) elektromágnes a (16) karral, a (115) a (116) karral és a (124) elektromágnes a (125) karral működik együtt. Az elreteszeléseket nem kell okvetlenül egy síkban alkalmazni, lehet azokat hengerpaláston vágy más görbe fölületen is elrendezni. Lehet továbbá az elreteszeléseket — mint azt az 1—3. ábrán ábrázoltuk — a jelzőemelővel kapcsolt (72) korongon is elrendezni. Ez a rajzon látható berendezés egyébként a szokásos jelzőállítóműveknek felel meg. így (43, 44, 45) egy relais, mely pl a 100508. sz. német birodalmi szabadalom szerint működhetik, a 4—6. ábrán látható (46) emelő pedig a jelzőemelőtől függő váltóállítóemelő. A jelző maga a (39) jelzőből, (28) kapcsoló elektromágnesből, a (33 és 35) tekercselésekkel biró (34) motorból és a (32 és 36) kapcsolókból áll. A jelző tiltóállásának ellenőrzésére a (40) kontaktus szolgál. (22), illetve (122) különböző ellenőrző-, függőségi- és relais kontaktusok, melyek a jelző kapcsoló- és hajtóáram körébe ismert módon, megfelelő helyeken vannak bekapcsolva. Eme berendezés az 1. ábrán nyugalmi helyzetében látható. A (21) tolóka, illetve a jelzőállítóemelő maga mindkét irányban a (16 és 116) elreteszelő darabok útján el van reteszelve. Ha már most az állomás pl. a baloldali jelző átállítása céljából a (9) kart balra fekteti át, a (15) elektromágnes következő áramköre: (8, 9, 10, 11, 13, 12, 15, 17, 6) (földrekapcsolt sarok) záródik, a gerjedt elektromágnes (16) fegyverzetét meghúzza és a (21) tolókának balfelé való elmozdulását meggátló elreteszelését megszünteti (4. ábra). Most már a tolókát a jelzőállítóemelő segélyével az (1) állásba állíthatjuk. Eme mozgásnál a (15) elektromágnes áramköre a (11) kontaktusnál megszakad, tehát fegyverzete leesik és a (16) fegyverzete a (26) kiugráson mindaddig csúszik, míg a kiugrás végét elérve, erről le nem esik és a tolóka hátrafelé való mozgását meg nem gátolja (5. ábra). Minthogy a tolóka eme mozgása a váltóállítóemelőnek ismert módon történő elreteszelésére — vagy mint azt az 5. ábrán a (46) emelőnél jeleztük — átállítására is elégséges, a vágány út a (16) fegyverzet becsapódása következtében el van reteszelve. A tolóka most jelzett (1) állásánál a (13) kapcsoló a (14) szegmentumon és a (42) kapcsoló a (41) szegmentumon áll úgy, hogy a (15) elektromágnes több kontaktussal kapcsolódik láncolatosan, melyek együttműködése később az elreteszelés megszüntetését, a vágány út föloszlatását stb. teszi lehetővé, kapcsolódik tehát az egyelőre megszakított (43, 44) relaiskontaktusokkal, a (40) jelzőkarkontaktusokkal stb. A (18, 19) kontaktusok egyidejűleg az (5, 22, 18, 24, 19, 23, 17, 6) áramkört is zárják, melybe a (24) elektromágnes van bekapcsolva és melyen — föltéve, hogy az összes (22) ellenőrzőkontaktusok is zárva vannak — áram megy át úgy, hogy az elektromágnes gerjed és (25) fegyverzetét meghúzza, minek következtében a (21) tolókát a végállásába lehet állítani (6. ábra). A tolóka további mozgásánál már most az áramkör a (23) kontaktusnál megzzakad és a (25) fegyverzet leszakad, másrészt záródik az (5, 22, 18, 19, 27, 28, 6) áramkör, mely a (28) jelzőkapcsoló elektromágnes segélyével lehetővé teszi, hogy a jelző szabadra álljon. A tulajdonképeni szabadra állítást a motor végzi, mely a (7, 29, 30, 31, 33, 34, 6) áramkörbe van bekapcsolva. Ez a mótor — mely pl. a 107148. sz. német birodalmi szabadalom szerint vagy kapcsolva — a tiltóállásba állító (37, 38) vezetéket a (36) átkapcsoló átfordításával a megfelelő (35) gerjesztőtekercse-