40836. lajstromszámú szabadalom • Primerelem

Megjelent 1908. évi január hó 20-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL. SZABADALMILEIRAS 40886. szám. VII/g. OSZTÁLY. Primér elem. DECKER ELECTRICAL MANUFACTURING COMPANY CÉG DELAWAREBAN. A bejelentés napja 1906 szeptember hó 5-ike. A jelen találmány tárgya primér elem, melyet az eddigiekhez képest emelt hatásfok, hosszan eltartó erőfölhalmozódás, takarékos gondozás, tartósság, kényelmes kezelés, valamint az alkatrészek könnyűsége és csekély tért igénylő elrendezése jellemez. E lényeges sajátságokat az elem elrendezése és szerkezete eredményezi, amenynyiben az elem először is több egymástól elszigetelt cellából áll, melyek sajátságos elosztó és permetező rendszerrel bírnak, melyek segélyével a különböző cellák egyidejűleg és gyorsan megtölthetők, illetőleg kiüríthetők. A rendszer a folyadékot vezető csövekből áll, melyek az illető cellákhoz való nem vezető csővezetékekkel állanak összeköttetésben, mimellett az első csövek tetemes hosszal és csekély átmérővel bírnak úgy, hogy elektromos áramvesztesség, valamint az egyes cellák közö't rövidzárlat föl nem lép. A csővezetékek különlegesen kiképezett cellafenékkel akként vannak öszszekötve, hogy sav- és áramálló összekötteté- létesül, melyet az elektromos áram meg nem ront és mely tartós és könnyen előállítható. Az elem másodszor sajátságos elektrochemiai folyadéktartályokból áll csekély ellenállással bíró válaszfalakkal úgv' hogy ezáltal az elektrochemiai folyadék különböző mélységeiben a változó diftuzió kiegyenlítetik, mely változó diffúzió nagyobb mélységeknél a fölötte lévő folyadékoszlop nyomásából ered. Ez a kiegyenlődés az elektrochemiai hatást emeli. Az elem harmadszor sajátságos elektródákból áll, melyek határolt szélekkel bíró nagy fölületű* könnyű és nagy szilárdságú anyagból állanak. Végül az elektródák között sajátságos elektromos összekötő kapcsok és vezetékek vannak elrendezve és az elektródák csak könnyen vannak egymással összekötve, avagy különállanak, ami az áramvezetést előnyösen befolyásolja. A csatolt rajzokon, melyek a találmány tárgyát egy példaképeni kiviteli alakjában láttatják, az 1. ábra a primér elem fölülnézete és részben metszete, a 2. ábra az elem oldalnézete és részben metszete, a 3. ábra az elem alső részének végnézete, a 4., 5., 6. és 7. ábrák különböző fenékkiképzéseket láttatnak, melyek az elem cellájánál jönnek alkalmazásba, a