40826. lajstromszámú szabadalom • Rotációs gép
rányban fektetjük a (9) tárcsa kerületére, akkor ugyanilyen módon egy hasonló (14) görbét huzhatunk a (6, 7) ívdarab (6) végétől a (4,5) ívdarab (4) végéig, amivel a köpeny belső keresztmetszetét teljesen körülzártuk. Áz evolutaszerű görbék szerkesztésére használt [(9) tárcsa kerületének nagysága csupán két tényezőtől, úgymint az (1) dob és (4, 5) ívdarab közötti sugárirányú (8) távolságtól, (melyet röviden «rés»-nek nevezhetünk) és a dob teljes kerületének az egyik evoluta által határolt törtrészétől függ, azonban a dob nagyságától független. A (9) tárcsa kerületét ezen adatokból a következő szabály szerint kapjuk meg: a rés nagyságának kétszerese a (9) tárcsa kerületének annyiad részével egyenlő, ahányad részét a dob kerületének az egyik evoluta átfogja. így pl. ha a rés nagysága 9. cm. és az egyik evoluta a dob kerületének V* részét fogja át, akkor kétszer (9) cm. a tárcsa kerületének V* részével lesz egyenlő, vagyis a tárcsa egész kerülete 2. 9. 4 = 72 cm. lesz. Viszont ha föltesszük, hogy a rés nagysága 9 cm. és az evoluta a dob kerületének s/8 részét fogja körül, akkor kétszer 9 cm a tárcsa kerületének 3 /s részével lesz egyenlő, + ...... f 2.9.8 = 48 vagyis a tarcsa teljes kerülete —^— cm. lesz. A dugattyúlapátoknak a köpeny falához fekvő élei célszerűen olyan alakkal bírnak (3. ábra), hogy a fölfekvő fölület egyik (15 felének alakja, amennyire lehetséges, a kö peny gőzbebocsátó oldalán lévő evolutaszerű görbe (16) kezdőpontjának, vagy legkisebb görbületi sugaru részének, a fölfekvő fölüet másik (17) felének alakja pedig a köpeny gőzkibocsátó oldalán lévő evolutgörbe (18) kezdőpontjának felel meg. Ennek folytán a dugattyúlapátok élei a forgódob minden helyzetében a lehető legszorosabban hozzásimulnak a köpenyhez. A hajtófolyadékriak vagy a mozgásba hozandó folyadéknak a gépbe vezetésére vagy a gépből való kibocsátása megfelelő csatornák vanoak alkalmazva. A bebocsátó nyílások az ilynemű gépeknél ismeretes szelepszerkezetek és csőkapcsolatok segélyével kibocsájtó nyílásokká alakíthatók át, ha a gép járását meg akarjuk fordítani. A föntiekben ismertetett rotációs gépnél a köpen körívkeresztmetszetű részeit, melyekhez az egyes dobok simulnak, célszerű fölváltva ellenkező irányokban elrendezni (1. ábra), azonban könnyen belátható, hogy ezen köpenyrészek ugyanazon oldalon pl. a köpeny fölső oldalán is elrendezhetők. A leírt újításokkal ellátott gép valamely rugalmas folyadék kiterjeszkedő képességének fölhasználásával erőgép gyanánt használható^ azonban magától értetődik, hogyha az összetett dobot valamely alkalmas hajtómű segélyével ellenkező irányban forgatjuk, akkor a gép fujtató, kompresszor vagy exhaustor gyanánt szolgálhat, mely esetben a rugalmas folyadék a gép két végén, pl. a 2. ábra szerint az (u, u) csatornákon szivatik be és a (t, t, s,s) vezetékeken át egymásután a dob rekeszeibe jut, melyekben fokozatosan komprimáltatik, míg csak végűi a középső rekeszekbe érkezik, honnan a (q, q) csöveken keresztül a kivánt mértékben komprimálva lép ki. A találmány szerint épített gép összenyomhatlan folyadékokat nagy magasságra szállító, vagy pl. hydraulikus célokból magas nyomás alávető szivattyú gyanánt használható, mivel a rekeszeken egymásután áthaladó folyadék nyomása minden rekeszben fokozatosan növekedni fog. Megjegyzendő azonban, hogy ez esetben az egyes lépcsőket alkotó rekeszek méreteinek nem szabad változniok, mint a rugalmas folyadékok kiterjeszkedésének és összenyomásának esetében. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Rotációsgép, mely úgy erőgép, mint szivattyú, lég- vagy gázfuvó, kompresszor és exhaustor, mérőkészülék és efféle gyanánt használható, jellemezve azáltal, hogy egy közös köpenyben ugyanazon központi tengelyre több dob van egymás mellett erősítve, melyeket oldalról ugyancsak a tengelyre erősített tárcsák határolnak, úgy hogy a dugattyúlapátokat képező
