40812. lajstromszámú szabadalom • Fonógép
Megjelent 1908. évi január Iió 18-án. MAGY. ^ KIK. SZABADALMI M g HIVATAL. SZABADALMI LEIRAS 40812. szám. XIV/a/i. OSZTÁLY. Fonógép. STAMBERGER MÁRK OKL. GÉPÉSZMÉRNÖK BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1907 május hó 3-ika. A legtökéletesebb fonógép, mely a fonalat nyújtja és sodorja: Selfactor, Ez a gép azonban ezt a két műveletet periodikusan végzi, és pedig a következőképen: a kocsira szerelt orsók az előfonatot sodorják, a kocsi kifelé mozog, az etető hengerpár megáll és a fonal nyúlik. A folytonosan múködő fonógépet először Martin Celestin és Josephy szerkesztették. Az általuk szerkesztett gépen az előfonatot két álló csapágyban ágyazott hengerpár nyújthatja és az ahhoz szükséges sodratot egy fonócsővel eszközlik. Azonban a cső ferde elhelyezése folytán a fonalat rántja és így csak erősebb fonalak sodrásához használható. Ennél tökéletesebb gép jelenleg még nincs használatban. Ennél sokkal tökéletesebb, jelen találmány tárgyát képező folytonosan működő fonógép, mely a legvékonyabb fonalak földolgozására is alkalmas. A gép főalkatrésze az (A) tengely, mely hosszában kis furattal van ellátva és (8) csapágyban van ágyazva. Ezen tengely egyik végén van a (B)- zsinórdob, melynek segítségével (A) tengely, mely forgásba hozható. Az (A) tengely másik vége úgy van kiképezve, hogy abba n.ét csapágy-pár van elhelyezve, melyekben (C és D) hengerek forognak. A (C és D) hengerek közül az egyik recézett, a másik körözött A csapágyak csavarokkal állíthatók és azáltal a (C és D) hengerpár egymás közötti távolsága szabályozható. A (C és D) hengerek egyik végén a hengerekre vannak szilárdan fölerősítve (C és D) korongok. íízen korongok az (E) koronggal érintkeznek, mely korong az (A) tengely közül forog és zsinórdobbal van ellátva. A (C és D) korongok erősen oda vannak szorítva az (E) koronghoz és a súrlódás növelésére bőrrel van bevonva. A (C ós D) korongok helyett fogaskerekeket is alkalmazhatunk, amely fogaskerekek az (E) korongon alkalmazott fogas gyűrűvel kapcsolódnak. Ezt az elrendezést akkor alkalmazzuk, ha a (C és D) hengerek elforgatására nagyobb erő szükséges. Az (E) forgó korong helyett egy álló korongot is alkalhatunk amely az ágyazattal egy darabból készül vagy arra rá van erősítve. A gép működése a következő: Az előfonat (P) az (R) dobról jön a (g) hengerpárhoz, innen az (A) tengely furatán keresztül a (C és D) hengerpárhoz. Ha a (B) zsinór dob segítségével az (A) tengelyt forgatjuk, akkor vele együtt forog a (C és D) hengerpár, miáltal a fonalnak a (g) (C, C) hengerpárok közötti része sodortatik, amely sodrás