40809. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vetélőknek szövőszékek vetélő fiókjába való bevezetésére

tetik. A vetélőfiók az említett célból lazán elrendezett (28) csapólemezzel van ellátva, mely a vetélő mozgási irányára harántirányban való elforgás után a vetélőt az így keletkezett nyíláson át a (29) tartályba vezeti, mely a vetélőfiók külső oldalán lehet elrendezve. A (28) csapólemezt rendes helyzetében (30) rúgó tartja meg és eme rendes helyzetéből a (31) emelő mozdítja ki. A (31) emelő közvetlenül vagy közvetve van a szövőszék keretén kilengethetően megerősítve- és ezen emelő alsó vége (4. ábra) á (18) emelő oldalt kiálló (32) csapja fölött fekszik. Ha tehát a (18) emelőt megemeljük, ennek folytán a (31) emelő is emelkedik. A (28) csapólemez tengelyén az alulforgattyúalakú, behajlított végű (33) emelő van elrendezve (3. ábra). Ha tehát a (18) emelő fölemelkedik és a bordaláda előre mozgását bevégzi, úgy a bordaláda viszszamozgásánál a (33) emelő lehajlított vége a (31) emelő behajlított végébe ütközik. Ha ezután a bordaláda tovább viszszafelé mozog, a (28) csapólemez az üres vagy használhatatlan vetélő kivetésére szolgáló nyílást nyitja, épen akkor, midőn a vetélő a fiókban visszafelé mozog. A bordaládának rákövetkező előremozgásánál a (28) csappan'ólemez egy rúgó hatása következtében a nyílást elzárja és ama pillanatban, midőn a (33) emelő a (31) emelő forgattyúszerű végét elhagyja, a vetélőfiók új vetélőt vehet föl. Világos tehát, hogy a mechanizmus különböző részeinek mozgásai, és különösen a (3) emelőkar mozgása nyugodtan és zajtalanul megy végbe úgy, hogy a találmánybéli berendezésnél a részek sokkal kevésbbé használódnak el és a fonal is igen ritkán szakad el. Hogy a mechanizmus egyes részeinek törését meggátoljuk, ami pl. egy vetélőnek hibás bevezetése által következhetik .be, a (31) emelőkar tengelyét a (34) forgatható emelő támasztja alá, mely a (35) rűgo hatása folytán az említett tengelyt rugalmasan megtartja. Ezen rúgó mármost erősebb, mint a (28) csapolemezt rendes helyzetébe visszahúzó rúgó úgy, hogy ennek folytán az emelő tengelye mindig ugyanazon helyzetben marad, kivéve azon esetet, midőn a (28) csapólemez nem nyíllik ki és az emelőt a bordaláda visszar húzza. A fonalat szabályozó berendezések tetszés szerinti szerkezetűek lehetnek, azonban erre előnyösen (35) emelőkart használjuk (6. ábra), mely a (19) harántrúdra van erősítve. Az említett emelőkar szabad végén a ferdén lemetszett (36) toldat van megerősítve. A rajzon látható berendezés továbbá a Z-alakú (37) emelőből áll, mely a rendesen működő (38) emelőn kilenghetően van megerősítve. A (37) emelőt rendes helyzetében a (38) emelőn lévő (39) pecek tartja meg. •A bordaláda elülső lapján másik (40) emelő is van elrendezve, melynek egy rövidebb és egy hosszabb karja van. A hoszszú kar többé-kevésbbé vízszintes irányú és a rövidebb kar többé-kevésbbé merőleges. A (37) emelő síkjában a bordaláda elülső lapján még a (41) hasíték van kiképezve. Minden egyes vetélő orsóján (1. a 8. és 9. ábrákat) lazán elrendezett (42) cséve van alkalmazva G S Bf vetélő oldalfalában rúgóhatás alatt álló (43) kilengethető kampó, a cséve mögött meg (44) rúgó van alkalmazva. Ha a vetélő orsójára fonalat vezetünk, a (42) cséve visszaszór íttattk, míg az a (43) kampó mögé nem kerül. Ennek következtében a kampónak külső vége a vetélő belső oldalával kapcsolódik. A vetélőfiók elülső lapján a (45) rés van kiképezve, mely az említett elülső lapnak görbített vége felé halad és eme rés, ha vetélő van a vetélőfiókban, a kampóval egy síkban fekszik. A (40) emelő szabad vége a (45) résbe nyúlik és a vetélőfiók belső oldlával van összekötve. Míg kellő mennyiségű fonal van a vetélőben, a cséve a (43) kampó mögött fekszik. Mihelyt azonban a fonal fogyni kezd, a cséve a (44) rúgó hatása következtében az orsó hosszában a (43) kampótól elmo-