40805. lajstromszámú szabadalom • Szedőgép

_ 4 _ más mellett egymáshoz szorítva, oly ará­nyosítóközt képezhetnek, mely nagyobb vagy kisebb, mint egy matricarúd széles­sége. Az ütköző a (29) rugóval van el­látva (8. ábra), mely a (30) kiugrást egy alaplemez (31) kivágásába nyomja, miután az ütköző a hasáb szélességének megha­tározására beállíttatott. Hogy a sor ké­pezése után a fölösleges matricákat a tar­tányből ne kellessen eltávolítani, a ma­tricarudak mindkét végükön (32) hasíték­kal vannak ellátva úgy, hogy a (27) üt> közőrúd ezen hasítékokon áthaladhat, mint azt c&z 5. ábra mutatja és a matricasor és a nyílás oldalfala között fekvő erős (33) rúgó a matriearudakat szorosan egymás­hoz nyomja. A föltüntetett rúgó hullámos alakkal bír, azonban ezen alak nem lénye­ges. A rúgó arra is szolgál, hogy a ma­triearudakat a sor képezése alkalmával szoros érintkezésben tartsa úgy, hogy a matricarudak a rögzítés és az arányosítás előtt is kellő helyzetben tartatnak. A ma­tricasornak egy nyomtatórúd öntése cél­jából való szedése és arányosítása a kö­vetkezőképen történik: A szedőszerkezetet először a (2) nyílás hátsó oldalára toljuk és pedig a (18) fo­gantyú, a fogaskerekek és a fogasrudak segélyével, miáltal a matricarudak sza­baddá tétetnek. A matricarudak csapjai az említett nyílás egyik vagy két végéhez hátratolhatók, mimellett a nyílás végfalai nemcsak arra szolgálnak, hogy a csapok mozgását határolják, hanem arra is, hogy a csapok a szedőszerkezet központos fogai között egy központos vonalban rendeztes­senek, mielőtt a szedőszerkezet hátratola­tik. Ezután áz első szót képezzük, ameny­nyiben az egyes matricarudak csapját a szedőszerkezet azon hasítékába toljuk, mely az illető betűvel vagy jellel ellátott fog mellett fekszik, miáltal a matricarúd a kí­vánt betűt vagy jelet az öntőnyílás fölé viszi. A szó képezése után két vagy több matricarüdat ellentétes irányban eltolunk, míg ékszerű részük egymásra fekszik és a sor arányosítására egy közt képez. A szedőszerkezet időnként előremozgattatik, hogy a matricák csapjait befogadja, amint a matricák a szavak képezésére beállíttat­tak. A következő szavak és közök hasonló modon képeztetnek. Az utolsó matricarúd és az ütköző között kis hézag marad sza­badon, mely a sor arányosítása által tölte­tik ki. Az ütköző a hasáb pontos szélessé­gére van beállítva és a sor végül azáltal arányosíttatik, hogy a közöket képező ru­dakat addig toljuk egymás felé, míg a hátsó fal és az ütköző között a hézagot eltün­tettük. Az 5. ábrán egy arányosított sor látható. A fölösleges matricarudak azáltal tartat­nak helyzetükben, hogy az ütköző a ma­tricarudak nyílásain áthatol, mimellett a (33) rúgó a matriearudakat egymáshoz tartja. Hogy szükség esetén további nyo­mást fejthessünk ki a matricarudakra, a szedőszerkezet hátsó alsó szélén egyelőre­hajlított rúd a belső matricarúddal kapcso­latba hozatik és a (18) fogantyú gyors forgatása által az öntés pillanatában pót­nyomást állítunk elő, mely a kapcsolatok tömörségét biztosítja. Hogy a matricarudak és a szedőszerke­zet az öntőhasítékhoz képest az öntés köz­ben kellő helyzetbe hozás,sék, egy további eszköz alkalmazható, mely az egyes ma­tricarudak fölső oldalán kiképezett haránt­irányú (34) hornyokból áll, mely hornyokba a szedőszerkezet központos fogainak (35) kiugrásai kapaszkodnak, mint ezt a 15. ábra mutatja. A matricarudak alsó oldalán hasonló (36) hornyok vannak kiképezve, melyekbe az öntőszekrény fölső oldalán elrendezett (37) kiugrások kapaszkodnak. A szedőszerkezet fogán lévő kiugrások a kezelést nem gátolják, amikor a matrica­rudak a sor képezésére összeállíttatnak, mert a fogak csak akkor mozgattatnak a matricarudak fölé, mikor utóbbiak már a kellő helyzetet elfoglalták. Továbbá, hogy a szedőszerkezet fogainak kiugrásai a ma­tricarudak szabad mozgását az arányosítás alkalmával ne gátolják, a matricarudak kú­pos végeinek fölső oldalán (38) kivágás van alkalmazva. Az öntőnyílásnak az em­lített kiugrásokat tartó része függélyesen

Next

/
Thumbnails
Contents