40802. lajstromszámú szabadalom • Kétoldalt nyomó gyorssajtó
szalagvezetéknek átadatik és a kirak!ó vagy hajtogató szerkezetekhez szállíttatik. Mint már említtetett, a jobbról balra menő ívnél lejátszódó folyamat, miután az ív a balról jövő ív piiszkolódását meggátolta és külső nyomással láttatott el, a másik ívnél lejátszódó folyamattól abban különbözik, hogy a jobboldali ív a (d) nyoniióhengerhez érve, a henger által az első érintkezésnél nem ragadtatik meg1 , hanem csak egy teljes nyomási folyamat, vagyis a (p) hozzávezető henger még egyszeri teljes fordulata után. A jobbríól, illetve balról szármíazó ívek egymást keresztező pályája az 5—12. ábrákban egymásra következő nyolc helyzetben van föltüntetve. Az 5. ábrán a kocsi jobbfelé való menete (nyílirány) közben, középállásban van föltüntetve. (A nyilak az összes ábrákban azon formák alá helyeztettek, mlelyek az illető munkamenet közben nyomás alatt állnak.) A 6. ábrán a kocsinak rákövetkező állása a jobboldali holtpontban van föltüntetve. A 7. ábra a balra fut'ó kocsi középáUását, a 8. ábra a kocsi baloldali holt állását; a 9. ábra a jobbfelé haladó kocsi középállását mutatja. A gépen egyidejűleg áthaladó egyes ívek mindenkor fölvett helyzete (1 2 3 4)^el jelzett vonalak által van föltüntetve, és pedig a pontozott (1 4) vonalak azon ívekre vonatkoznak!, melyek a jobboldali tekercsről származnak, míg (2 3)-mal a balról jövő ívek jelöltettek. Az ívek számozásának sorrendje megfelel azon sorrendnek, melyben az ívek az 5. ábrán föltüntetstt helyzetből kiindulva, nyomás alá jutnak. Az 5—12. ábrák mindegyike két különböző ívhelyzetnek felel meg (tehát az 5. ábra az első és kilencedik, a 6. ábra a második és tizedik helyzetnek stb.), oly mlódon, hogy a zárjelbe tett számjelek azon ívnek felelnek meg, mely további nyolc helyzet után ugyanazon helyzetbe került, mint a zárjelbe nem tett számmal jelölt ív. A (2) ív tehát az első helyzetben (5. ábra) ugyanazon helyen van, mint a (3) ív a kilencedik helyzetben és a (2) ív a nyolcadik helyzetben (12. ábra) ugyanazon helyen van, mint a (3) ív a tizenhatodik helyzetben stb. Az 5—12. ábrák a sajtónak a 3. ábrán föltüntetett foganatosítási alakjára vonatkoznak, azzal a különbséggel hogy a kocsi fogasrúd helyett forgattyúval hajtatik, mimellett a két fordulatot végző (d), illetve (e) nyomóhengerek teljes kerülete kihasználtatik és az ívek hossza csaknem akkora, mint a hengerek kerülete. Az első helyzetben (5. ábra) a jobböldalriól jövő, külső nyomással ellátott (1) ív és a baloldalról jövő, nyomással még el nem látott (3) ív azon helyzetben látható, mielyben az ívek a (d) hengerre fölfutni készülnek, míg a (4) ív az (e) henger által nyomással láttatik el. A 6. ábrán a (4) ív nyomása befejeztetett és az (1) ív az alatta fekvő és piszkolódását míeggátoló (3) ívvel együtt nyomás alá kerül. A 7. ábrán az (1 3) ívek közepe a nyomási helyen van, míg a másik oldalon a (4) ív az (e) nyomlóhengért épen elhagyta és az ívfej kígyózó vonalban a (p) hozzávezető hengerre jutott. A 8. ábrán az (1) ív feje a (p) és (q) hengerek érintkezési helyéhez közeledik, míg az ív hátsó vége a nyomást épen elhagyta és az alatta fekvő másik ív a (d) nyomlóhengeren megtartatott, hogy a kocsi rákövetkező visszameneténél nyomással láttassák' el. A (4) ív ezen helyzetben teljesen a (p) hozzávezető hengeren fekszik, míg az (e) nyomóhengernél a (2) ív nyomása megkezdődik; ezen ív a vele együtt az előző állásban a jobboldalról a hengerre került ív alátétül szolgál. A 9. ábrán a (d) henger föl van emelve, mért a (b b) formák ellenkező irányban futnak; a (2) és (4) ívek a másik hengeren teljes nyomás alatt állnak, azaz középállást foglalnak el. A 10. ábrán, a jobboldali holtpontban, a formák yisszafutása és a (3) ív külső nyomása megkezdődik, míg a (2) ív épen belső nyomással láttatott el. A (4) ív, mely az ötödik helyzetben nem! volt átvihető, a
