40794. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémtárgyaknak folyékony fémmel való bevonására

Megjelent 1908. évi január lió 13-án. MAGY SZABADALMI KIK. HIVATAL. SZABADALMI LEIRAS 40794. szám. XVI/e. OSZTÁLYEljárás és berendezés fémtárgyaknak folyékony fémmel való bevonására. BEIER OTTÓ MECHANIKUS ÉS HAHDENBERG FRIEDRICH KERESKEDŐ OELDE'BEN, CORDES WILHELM KERESKEDŐ LETTEBEN ÉS WEIST ADOLF BÁDOGOS BEBLINBEN. A bejelentés napja 1907 julius hó 16-ika. Jelen találmány szerint a fémtárgyakat a folyé' >ny fémmel való bevonáshoz úgy készítjük elő, hogy az ismert módon megtisztított fémtárgyakat oly masszával vonjuk be, mely lényegében a cink, ón és vas kloridjaiból, továbbá ugyanezen elemek közül egyeneseknek vagy valamennyinek oxidjaiból és besűrített petróleumból áll. A fémtárgyakat ezen fürdőből való kivétel után folyékony fémfürdők helyezzük és abban addig hagyjuk, míg csak azok a folyékony bevonó fém hőmérsékét föl nem veszik, vagyis míg némely esetben vörös vagy fehér izzásba nem jönnek. Ezen eljárással lényegesen új hatások és előnyök érhetők el. Az eljárás mindenekelőtt lehetővé teszi, hogy bevonó fémek gyanánt kemény fémek és ezsk ötvözetei is alkalmazhatók legyenek. Magától értetődik azonban, hogy az eljárás szerint lágy fémek, valamint alumínium is alkalmazhatók bevonó fémek gyanánt. Az eljárás szerint rézzel, nikkellel, sárga rézzel vagy más fémmel vagy ötvözettel bevont tárgyak különösen nagy tartósságuk által tűnnek ki, mivel a bevonó fém rendkívül szilárdan tapad az alapfémhez. A jelen eljárás szerint fémmel bevont tárgyak sajtolhatok, nyomhatók, csákozhatók, forraszthatók stb., anélkül, hogy a bevonó fém lepattogna vagy megrepedeznék, vagy a fémtárgyakról leválnék. Továbbá a bevont fémtárgyak fölhevíthetők, anélkül, hogy a bevonó fém változást szenvedne. Másfelől ezen eljárás szerint öntöttvasrészek, kovácsolt vasrészek, aluminiumrészek és bármely más fémrészek szilárdan egyesíthetők, mely esetben az összeköttetési hely forrasztási hely jellegével bír. A bevonó anyagot célszerűen úgy állítjuk elő, hogy cinket, ónt és vasat sósavban oldunk föl, azután a föl nem, oldott maradékot oxidáljuk és az oldattal összekeverjük, végül a keveréket besűrített petróleummal telítjük. Az oldatban lévő vizet a massza befőzése által párologtatjuk el. Példa. Ón- és vasforgácsokat vagy ónozott vasforgácsokat sósavval töltött edénybe helyeizünk oly mennyiségben, hogy fölös fém legyen jelen. Egy másik edényben cinkforgácsokat oldunk föl szintén sósavban, azután pedig a maradékokat, fő-