40761. lajstromszámú szabadalom • Zsákporoló és kefélő gép önműködő zsákkifordító készülékkel

ben ütést gyakorolhatnak. A (12) porolók egy rúdon rugalmasan vannak megerősítve, mely az (1) köpeny külső oldaláról az ütés erősségének szabályozása céljából beállítható (7. ábra). A porolókat egy közös, (14) bütykökkel ellátott (13) tengely oly módon emeli, hogy ia bütykök a porolókat egy meghatározott mérvű fölemelés után szabadon engedik úgy, hogy ezek rugalmasságuk következtében a rostélyokra csapnak. A porolók munkafölületei bőrrel, kaucsukkal vagy effélével vannak bevonva. A zsákok első sorban az alsó rostély és az alsó porolósorozat közé kerülnek, ahol is azok egyik oldalukon kiporoltatnak, azután pedig a fölső rostély elé jutnak és a fölső porolósorozat segélyével a másik oldalukon poroltatnak ki. A (11) rostély fölött két hengeres (15) és (15) kefe egymás fölött forgathatóan van ágyazva, mimellett mindegyik kefe egy (17) léchez képest pontosan beállítható. A fölfelé haladó zsák a (17) léc és (15), ill. (16) kefe között vezettetik tovább és mindkét oldalán lekeféltetik, azután pedig megtisztítva, egy zsákkifordító készülékhez jut. Utóbbit egy (22) tengelyen forgathatóan elrendezett és négy üreges (18) karból álló kereszttel ellátott (23) dob alkotja, A (22) tengely a gép (1) köpenyében forgathatóan van ágyazva, és a (23) dobtól függetlenül forog. A (18) karok végeihez két két (24) fogópofa csuklósan van kapcsolva, melyek a (25) karok segélyével (5. ábra) a (18) karok belsejében sugarasan vezetett (19) rúdhoz szintén csuklósan kapcsolódnak. A (19) rúd egy (22) tengelyra fölékelt (20) bütyök segélyével kif elé tolható, miáltal a (24) fogópofák nyithatók. A (26) rugók a (24) fogópofákat záróhelyzetben igyekeznek tartani, mimellett a (19) rúd állandóan a tengely felé tolatik. A zsákok (15—16) keféket elhagyva, a (2—2) láncok segélyével a (27) lejtőn haladnak tovább és a (23) dobnak egy, a (27) fal mentén elhelyezkedő (18) karjára húzatnak, ill. tolatnak föl. A zsáknak a (18) karra való fölhúzását siettetendő, a (24) fogópofák közelében két (28 29) hengerpár van elrendezve, melyek közül az egyik (28) henger helytálló csapágyban, a másik (29) henger pedig egy rúgóhatás alatt álló (36) emelőkarban van ágyazva. A (29) hengert a géppel hajtatjuk és ezen henger fordulatszámát akként választjuk meg, hogy a (28 29) hengerek kerületi sebessége nagyobb legyen, mint a Ián? haladási sebessége úgy, hogy a zsák a (18) karon összehajtogatott állapotban helyezkedik el. Amikor a zsák vége a fogópofákat eléri, akkor a (19) rúd ezen fogópofákat széttolja (5. ábra). Mihelyt a zsák a (18) karon a most magyarázott helyzetbe jut, a zsákvégnek a fogópofák között való behajtására szolgáló készülék lép működésbe. Ezan készülék egy, a gép (1) köpenyében forgathatóan ágyazott (21) tengelyre ékelt (30) karral bír (1. és 5. ábra) és oly módon van elrendezve, hogy mellső vége a nyitott helyzetben lévő (24) fogópofák közé léphet. A (21) tengelyen egy fogaskerék van elrendezve, mellyel egy, a gép köptnyében forgathatóan ágyazott (33) fogasszegmens kapcsolódik. Ez utóbbi és ezáltal a (30) kar is, egy, a (22) tengely (35) bütyke, által működtetett (34) rúd segélyével bizonyos szöggel elforgatható úgy, hogy a (30) kar a zsák végét a (24) fogópofák közé benyomja. A (20) és (35) bütykök a (22) tengelyen egymáshoz képest annyira vannak elfordítva, hogy a (20) bütyök előbb a (24) fogópofákat nyitja és csak akkor bocsátja szabadon a (19) rudat, ha a (35) bütyök a (30) kart a fogópofák közé benyomta. A (30) kart azután egy (60) rúgó (1. ábra) hozza vissza nyugalmi helyzetébe. Mialatt a zsák fölakasztására szolgáló készülékek a (6, 6) lánckerekeken átvezettetik, a (23) dob egy negyedfordulatot tesz úgy, hogy a (18) karra fölhúzott (9) zsák az 5. ábrán a jobboldali karon látható helyzetbe kerül. Minthogy a láncok tovább haladnak, a zsak a (18) karról ismét lehúzatik, miközben a zsák kifordul, és a kivezető (37) padra jut. A két (40) és (41)