40745. lajstromszámú szabadalom • Gép bőrnek vagy más efféle anyagnak ráncolására és préselésére

(02) kézi kerekekkel van ellátva. Az (M) vezetéken át a (P) rúd van áthelyezve, melyre (Pl)-nál (P2) kampós csiptetők vaunak ágyazva, melyeket rendesen (P3) rugók szorítanak össze (1. ábra). A 18. ábrán ezen berendezésnek az előbb leírttól némileg eltérő foganatosítási alakja van föltüntetve. Ennél a (P4) tárcsa a (P5) fogantyúval és két egymással szemközt lévő (P6) pecekkel van ellátva, (P7) pedig két rugós kampó, melyek (P8) rúdra vannak erősítve. A (P4) tárcsát a (P5) fogantyú segélyével elforgathatjuk úgy, hogy a (P6) peckek a rugós (P7) kampókat szétfeszítik. A (Q, Ql) ráncképző tolókák (4—(). ábrák) alakja az előállítandó tárgyhoz alkalmazkodik, a rajzon példaképen szögletaiakúan vannak kiképezve. Ezen tolókák (Ql) vége ferdén le van metszve, úgy hogy ezek egymást födhetik, és olyképen azok vastagsága eme átlapolási helyen sem nagyobb, mint egyéb helyeken A tolókák a gépről levehetők és a minta eltávolításánál ezeket is kivesszük. A minta összeállítása különösen a 4—6. és 12—16. ábrákból tűnik ki. A minta két egyenlő (R) részből áll, melyek a minta szétszedését elősegítik. A minta dudorodásszerű (Rt) szegéllyel van ellátva, és az (R) minta fölső oldalán ezen dudorodások által képzett mélyedésbe (S) lemez illik, melyen (S2) lyukak és (81) bordák vannak kiképezve. Ezen (S) lemez közepén a gyűrűalakú (84) horonnyal ellátott (S3) csap van; ezen horony azonban gyűrűalak helyett, a csapnák csak kétszernközti o'dalán levő bevágások gyanánt lehet kiképezve (12. és 15. ábra). Ezen horonyba vagy bevágásokba a (P2) csiptetők kampói illeszkedhetnek a minta tartására. A (T) szorítólemez lefelé nyúló (TI) karimákkal és (T2) nyílásokkal van ellátva. A karimák az (R) minta mélyedésébe illeszkednek az (Rl) szegély belső mentén. A méretek úgy vannak választva, hogy az (Rl; dudorodás fölött a (TI) karimák egy része kiáll és ilyképen az (Rl) dudorodással és a (T) szorítólemez túlálló (T4) szegélyével szabad teret képez, melybe a bőr vagy egyéb földolgozandó anyag bepréselhető. Az (S3) csap a (T) szorítólemez középső (T3) furatán megy át (14. ábra). Az (R) mintatestben (U) csavarok vannak elhelyezve (4., 5. és 16. ábrák), melyek célszerűen 8íilyesztett végűek és fölül (U2) anyákkal vannak ellátva. A (83) csap körül forgathatóan a (V) retesz van elrendezve, melynek közepén (V2) nyílás van a csap áthelyezésére és melynek végei két ellenkező irányba nyíló (VI) hasítékkal vannak ellátva, melyek az (U) csavarokra rátolhatok úgy, hogy a retesz az (U2) anyák támasztójaként szolgál. Az előbb említett (I) fogas szegmensek (7. ábra) a (W) tolólemezek (Wl) fogas rudaival kapcsolódnak, mely tolólemezeket a (B4) vezetékek vezetik a (B) asztalon. A (W) tolólemezek befelé (W2, W3) szögdarabban végződnek (3. és 5. ábrák), melyekre (X) éklemezek támaszkodnak (3. és 19 ábrák). Ezek be- és kifelé elállíthatok és arra szolgálnak, hogy a munkadarab középső része fölötti teret kitöltsék, mely térnek sarkait a ráncolt anyag tölti ki úgy, hogy az egész munkadarabon egyenletes szorító hatást érünk el. A földolgozandó (Y) munkadarab a 9. ábrán van föltüntetve. A 10. és 11. ábrákon a már földolgozott munkadarab látható, melynek (Yl) szegélyét a ráncképző tolókák segélyével, viszont középső (Y2) részét a minta (Rl) dudorodása segélyével préseljük ki. A gép használati módja a következő: Az (S) lemezt a minta mélyedésébe helyezzük, azután a (T) szorítólemezt tesszük rá. A (T2) nyílások elegendő nagyok, hogy emellett az (U2) anyák átférjenek rajtuk. Ezután a (V) reteszt helyezzük rá és a 12. ábrán látható helyzetbe forgatjuk, úgy hogy az egész minta el van zárva. Ezután később leírandó módon a (Q, Ql) tolókákat az (Rl) dudorodás és (T4) szegély közti térbe szoríthatjuk be. A (\V) tolólemezek karomalakú végébe négy ily (Q, Ql) tolókát erősítünk. Az asztal (Bl) nyílása fölött a (D2) rugalmas lemezre megfelelő anyagdarabot helyezünk. Ezután a mintát az (N) keretbe helyezzük és addig szorítjuk föl-