40738. lajstromszámú szabadalom • Berendezés lélekfonalak, drótok stb. körül fonására

Megjelent 1907. évi december hó 30-á». MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL. SZABADALMI LEIRAS 40738. szám. XLV/O. OSZTÁLY. Berendezés lélekfonalak, drót stb. körülfonására. FELTEN & GUILLEAUME FABRIK ELEKTRISCHER KÁBEL, STAHL­UND KUPFWERKE A K TI E N G ESELLSCH A FT CÉG BÉCSBEN. A bejelentés napja 1906 december hó 13-ika. Az eddig használt fonótányéroknak az a hátrányuk, hogy a szálak több fülecses vagy hasonló tag módjára kiképezett ve­zetéken kénytelenek átmenni, hogy a kö­rülfonandó tárgyhoz jussanak. Ha a fonál útját figyelemmel kisérjük, azt tapasztal­juk, hogy az egyes szálak feszültsége kü­lönböző és hogy a szálak egymást keresz­tezik, tehát a körülfonandó tárgyra nem szalag, hanem zsinór alakjában tekercse­lődnek föl, miért ennek fölülete sem fog teljesen sima lenni, hanem hullámossá vá­lik. Minthogy valamely fonálnyaláb akkor födi a legnagyobb fölületet, mikor a fona­lak szalag alakjában szorosan egymás mel­lett fekszenek, szükséges, hogy a fonalak feszültsége azonos legyen és hogy a fona­lak mechanikus terelő berendezések elke­rülésével, a csévéről közvetlenül jussanak a körülfonandó tárgyhoz. Ennek elérését biztosító berendezés tárgya találmányunk­nak. Az 1. és 2. ábrán látható fonótányéron van a koncentrikusan alkalmazott (a) cséve elrendezve, mely könnyen foroghat a (k) tányér (b) csapján. A (k) tányérral egy üreges (m) henger van összekötve, mely fémből, porcellánból, vagy üvegből készül­het. Az üreges henger palástjának pl. (c) és (d) áttörései vannak, melyeknek az a céljuk, hogy az (y) fonálnyaláb az (a) csévétől a henger kerülete és a körülfo­nandó (x) lélek felé jusson. Hogy a fona­lak a (c) és (d) áttörések helyén lehető­leg kis mértékben súrlódjanak, az áttöré­seknek a fonalakat vezető oldalfölületein (o) és (p) hüvelyek vagy görgők vannak alkalmazva. A tárgyak körülfonásánál kö­vetett eljárás már most a következő. Az (y) fonalnyaláb a (c) nyílásokon megy át i és egyszer vagy kétszer csavarvonal alak­jában az (m) hengerpalást körül fut, a (d) nyílásokon áthalad és innen szalag alakjá­ban, melynek szélessége és vastagsága az alkalmazott fonalak számától függ, a kö­rülfonandó tárgyra tekercselődik. A fonó­tányér forgásánál a fonálnyaláb akkora se­bességgel csúszik a hengerpaláston, mely a körülfonandó lélek fonálszükségletének megfelel. Eme csúszás közben az egyes körülfonló fonalak egymás mellé feksze­nek és így oly szalagot képeznek, melyet kényszermozgást előidéző vezeték oldal­irányban el nem terel. A fonálfeszültséget egyrészt az (f) rúgó (2. ábra), másrészt a hengerpaláston megtett út szabályozza.

Next

/
Thumbnails
Contents