40738. lajstromszámú szabadalom • Berendezés lélekfonalak, drótok stb. körül fonására
Megjelent 1907. évi december hó 30-á». MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL. SZABADALMI LEIRAS 40738. szám. XLV/O. OSZTÁLY. Berendezés lélekfonalak, drót stb. körülfonására. FELTEN & GUILLEAUME FABRIK ELEKTRISCHER KÁBEL, STAHLUND KUPFWERKE A K TI E N G ESELLSCH A FT CÉG BÉCSBEN. A bejelentés napja 1906 december hó 13-ika. Az eddig használt fonótányéroknak az a hátrányuk, hogy a szálak több fülecses vagy hasonló tag módjára kiképezett vezetéken kénytelenek átmenni, hogy a körülfonandó tárgyhoz jussanak. Ha a fonál útját figyelemmel kisérjük, azt tapasztaljuk, hogy az egyes szálak feszültsége különböző és hogy a szálak egymást keresztezik, tehát a körülfonandó tárgyra nem szalag, hanem zsinór alakjában tekercselődnek föl, miért ennek fölülete sem fog teljesen sima lenni, hanem hullámossá válik. Minthogy valamely fonálnyaláb akkor födi a legnagyobb fölületet, mikor a fonalak szalag alakjában szorosan egymás mellett fekszenek, szükséges, hogy a fonalak feszültsége azonos legyen és hogy a fonalak mechanikus terelő berendezések elkerülésével, a csévéről közvetlenül jussanak a körülfonandó tárgyhoz. Ennek elérését biztosító berendezés tárgya találmányunknak. Az 1. és 2. ábrán látható fonótányéron van a koncentrikusan alkalmazott (a) cséve elrendezve, mely könnyen foroghat a (k) tányér (b) csapján. A (k) tányérral egy üreges (m) henger van összekötve, mely fémből, porcellánból, vagy üvegből készülhet. Az üreges henger palástjának pl. (c) és (d) áttörései vannak, melyeknek az a céljuk, hogy az (y) fonálnyaláb az (a) csévétől a henger kerülete és a körülfonandó (x) lélek felé jusson. Hogy a fonalak a (c) és (d) áttörések helyén lehetőleg kis mértékben súrlódjanak, az áttöréseknek a fonalakat vezető oldalfölületein (o) és (p) hüvelyek vagy görgők vannak alkalmazva. A tárgyak körülfonásánál követett eljárás már most a következő. Az (y) fonalnyaláb a (c) nyílásokon megy át i és egyszer vagy kétszer csavarvonal alakjában az (m) hengerpalást körül fut, a (d) nyílásokon áthalad és innen szalag alakjában, melynek szélessége és vastagsága az alkalmazott fonalak számától függ, a körülfonandó tárgyra tekercselődik. A fonótányér forgásánál a fonálnyaláb akkora sebességgel csúszik a hengerpaláston, mely a körülfonandó lélek fonálszükségletének megfelel. Eme csúszás közben az egyes körülfonló fonalak egymás mellé fekszenek és így oly szalagot képeznek, melyet kényszermozgást előidéző vezeték oldalirányban el nem terel. A fonálfeszültséget egyrészt az (f) rúgó (2. ábra), másrészt a hengerpaláston megtett út szabályozza.