40728. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék gyorsított derítéshez

még a derítés megkezdése előtt is hátrányosan befolyásoltathatik; a munka haladtával azonban a hőmérséklet-csökkenés a lehűlt rétegnek fokozatos lesülyedése által az alsó rétegeknek is átadódik és így az egész törköly tömeg összeállása nagyobb mértékben következik be, mint a cefréző hőfoknak vagy a fölöntéshez használt víz hőfokának megfelelne. Ezenkívül pontos megfigyeléseknél még azt is tapasztaljuk, hogy a törkölyrészecskék «kellő mennyíségűw folyadékban egészen laza rétegben rakódnak le, ami terepességüknek és aránylag csekély fajsúlyuknak tulajdonítható. Lerakódás után laza tömeget képeznek, melynek fölső fölülete bizonyos távolságban van a folyadék fölszíne alatt. Ha már most a derítés folyamata közben a folyadék színe sülyed, eléri a törköly fölületét; még további sülyedésénél a törkölyrészecskék laza elhelyezkedésük miatt csomókat képezve még nem válhatnak ki a folyadékból és még nem lehetnek láthatóvá. Ez csak akkor következhetik be, midőn a folyadékszín már annyira sülyedt és az egész törkölytömeg már annyira összeállt, hogy a mélyebb rétegek a fölsőbb, most már a levegővel szabadon érintkező rétegeket hordani képesek; ehhez azonban az egész törkölytömegnek már elég erős összeállása szükséges. Ha a törkölyök ezután egyáltalán kiválnak a folyadékból, úgy nedves állapotban lévén, jelentékeny terhet képeznek ós mindinkább összeállván, annál inkább növelik az alsó rétegekre gyakorolt nyomást, minél mélyebbre sülyed a folyadékszín. Kezdetben, míg a lazán lerakódott törkölyrészecskék fölött még folyadék van, a szűrőfenék nyílásai fölött elég vastag szűrőréteg képződik, melyen a folyadék még egészen jól átfolyhat, később azonban a törkölyrészecskék a fölső tömegek nyomása folytán mindinkább és végre annyira szilárdan összeállanak, hogy egész tömegükkel meggátolják a később fölöntött folyadék keresztülhatolását. Végre még azt is tapasztaljuk, hogy a törkölyrészecskék összeállására súlyukon és terepességükön kívül a szűrőfenék felé sülyedő folyadék sebességének is befolyása van. Ha ezen sebesség egy bizonyos határt túllép, úgy ezen körülmény is maga után vonja a törkölyrészecskék túlszilárd összeállását. A közönséges derítőkádakban, melyeknek szilárd feneke bizonyos számú lefolyatónyílással van ellátva és amelyek szűrőfeneke az előbbi fenékkel párhuzamos, azon folyadékrészek, melyek közvetlenül az egyes lefolyatónyílások fölött vagy azok közelében vannak, nagyobb sebességgel sülyednek, mint a távolabb lévők. Ennek következtében a törkölyrészecskék elhelyezkedése a derítőkádakban különböző módon befolyásoltatik. Az említett fenéknyílások fölötti törkölyrészecskék általában gyorsabban állanak össze, de egyúttal ezen részeknél a folyadék további keresztülhaladásának akadályát képezik; a folyadék ilyképen a nyílások körüli könnyebb utat választja és a törkölyrészecskéket folytonosan táguló koncentrikus körökben rakja le a nyílások köré. Ha továbbá meggondoljuk, hogy eddig nem állt eszköz rendelkezésünkre, melynek segélyével elérjük, hogj7

a sörlé lefolyása az egyes derítőcsapokból teljesen egyenletesen és egyenlő gyorsasággal történjék, úgy ebből az is következik, hogy a lerakódás a leggyorsabban és legszilárdabban ama lefolyatónyílások fölött történik, melyeken át kezdetben legtöbb folyadék folyt le és hogy a káros összeállás itt, is fokozatosan halad ama nyílás felé, melyen keresztül kezdetben a legkevesebb folyadék folyhatott le. Az egyes lefolyatónyílások hatásterületének nagysága, valamint helyzetük a megfelelő hatásterületben is befolyással van ezen folyamatra. A leírt folyamat következtében a közönséges derítőkádakban az egész folyadéktömeg lefelé haladása által a törkölyrészecskék összeállása nagyobb mértékben következik be, mint az középsebességének, vagyis teljesen egyenletes sülyedési sebességének megfelelne. E mellett az is tapasztalható, hogy a törkölyrészecskék koncentráltabb sörlében inkább összetapadnak, mint a kevésbé koncentráltban és ísry az előzőkből az is érthető, hogy a szilárd fenék nyílásai fö-