40686. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkaliperoxidpatronok előállítására

egyesül, mely egyidejűleg a szennyes fe­hérneműt tisztító mosószer gyanánt szol­gál. Mivel azonban a stearinpatronok köny­nyen megsérülhetnek, pl. eltörhetnek stb., ezen patronokat a szóban forgó haszná­latra igen alkalmas módon úgy óvhatjuk meg a sérüléstől, hogy a patronokat oly szappandarabba zárjuk, mely a patronnak megfelelő belső üreggel bír és nagyságra nézve az alkáliperoxid mennyiségének s en­nélfogva bizonyos meghatározott mennyi­ségű fehérneműnek felel meg. Ezen szap­pantok a 4—6. ábrákon van föltüntetve, és pedig a 4. ábrán elülről nézve függélyes• metszet­ben,' az 5. ábrán keresztmietszetben, míg a 6. ábra a dugót mutatja, mellyel a szap­pantok a peroxidpatron bevezetése után el­záratik. Meleg vízzel való kezelésnél először a szappan oldódik föl, azután pedig a stea­rinsav megolvad és a víznek a peroxidhoz való jutását lehetővé teszi, mire a fönt leírt hatások lépnek föl. A stearínon kívül más anyagok is alkal­mazhatók ugyanolyan jó eredménnyel al­káliperoxdpatronok előállítására, és pedig vagy magánosan vagy szappiantokban. A föltétel csak az, hogy ezen anyagok víz­hatlanok és közönséges hőmérséknél szi­lárdak legyenek, azonban 100° C.-nál és ez alatt megolvadjanak, illetve folyékony állapotba menjenek át. Ilyen anyagok pl. a paraffin, ceresin, viasz. Ahelyett, hogy az alkáliperoxid fölvéte­lére szolgáló üreges testet külön készíte­nénk stearjnból, paraffinból, ceresinből, vagy viaszból és utólagosan helyeznénk a szappandarab hozzáillő kivágásába, úgy is járhatunk el, hogy a szappandarab belse­jét alkalmas alakban és nagyságban kivág­juk' és a kapott üreget stearinbélés&el stb. látjuk el. Ezt úgy végezhetjük, hogy az üregbe folyékony stearjnt vagy effélét töltünk és azután ismét rögtön kiöntjük úgy, hogy az üreg belső falán csak vé­kony stearinréteg marad, mely lehűléskor megszilárdul. A szappanban ily módon elő­állított üreg egyúttal a nedvességtől is el van zárva. Ezen üreget !most már a szük­séges mennyiségű alkáliperoxiddal töltjük meg és azután egy alsó oldalán stearinnal stb. bevont dugóval léghatlanul elzárjuk. Ugyanezen eredménye van a megfordí­tott eljárásnak is, mely abban áll, hogy alkáliperoxidból, esetleg más sókkal (pél­dául konyhasóval vagy glaubersóval) való összesajtolás vagy összeolvasztás útján szi­lárd testeket állítunk elő és ezeket meg­olvasztott vagy föloldott stearinnal, pa­rafinnal, ceresinnel vagy viasszal vonjuk be, azután pedig a megadott módon szap­pannal burkoljuk. Végül a találmány lényegét úgy is ér­vényre juttathatjuk, hogy az egész üregss testnek törékeny stsarinból, paraffinból, ceresinből vagy viaszból való készítése he­lyett csak a dugót készítjük ezen anya­gokból, illetve más vízhatlan anyagból, mely rendes hőmérséknél szilárd, 100°-nál és ezalatt pedig megolvad, míg az üreges test hüvelyét bádogból, üvegből vagy más olyan anyagból állítjuk elő, melyet a szá­raz alkáliperoxid nem támad meg. Ha ezen hüvelyt a fönt említett dugóval léghatla­nul elzárjuk és az elzárt üreges testet fornó vízbe vagy forró szappanlúgba he­lyezzük, akkor a dugó kiolvadása folytán az üreges test magától fölnyílik s a fo­lyadék annak tartalmához juthat. Az alkáliperoxidpatronokat használó sze­mély egyik esetben sem jöhet a tiszta al­káliperoxiddal érintkezésbe és így nem sértheti meg magát, hacsak a dugót erő­szakkal ki nem veszi a hüvelyből. Hogy a patronba töltött peroxid a víz­ben nyugodtan, hirteleni bomlás nélkül ol­dódjék föl, az alkáliperoxidot valamely kö­zömbös sóval, pl. konyhasóval, glaubersó­val vagy effélével olvasatjuk össze és ily módon állandóbbá, vagyis a víz által ne­hezebben megtámadhatóvá tesszük. Végül megjegyzendő, hogy a leirá&ban használt «patron» kifejezés jelen találmány szerint tetszőleges alakú üreges testet je­lent.

Next

/
Thumbnails
Contents