40675. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szulfoxilsavas sóknak eldehidekkel való kettős vegyületeinek előállítására
Ezen (NaHS0,+ÍJHs0+2Hs 0) vegyületet először (I. Mitteilungen der industriellen Gesellsehaft zu Mühlhausen vom 9/11. 1904.) formaldehid-bihidroszulfit vegyületnek tekintették, később azonban fölismerték, hogy az a kén egy új (SO) oxidációfokának a szulfoxilsavnak (Ha SOa )-nek származéka és formaldehid-szulfoxilsavas nátron névvel jelölték (Berliner Berichte 38. évf. 1052. 1.). A formaldehid-kénessavas nátronnak elválasztása a formaldehid-sulfoxilsavas nátrontól a textiliparra nézve a legnagyobb fontosságú, mert az utóbbi vegyület, mint már emiitettük, kétszer akkora ^színtelenítő illetve maró hatással bír, mint a kiindulási anyag, a formaldehid-hidroszulfit (1. a 165807. sz. német szabadalmi leírás 15—23. sorait). A két alkotóvegyületnek frakcionált kristályosítás útján való elválasztása azonban iparilag nem foganatosítható, mert mindkettő majdnem egyformán oldható; más utat kellett tehát a formaldehid-szulfoxilsavas sók tiszta előállítására keresni. Ezen idea foganatosítására szolgáló eljárás a 165807. sz. német szabadalmi leírásban van ismertetve. Ezen eljárásnál azonban, amennyiben a redukció cinkporral és savakkal történik, a keletkezett formaldehidszulfoxilsavas nátront nem kapjuk tiszta állapotban, hanem más sókkal keverve, a melyektől a kevéssé külömböző oldhatóság folytán csak nehezen lehet elválasztani. Hosszas kísérletezés után sikerült nekünk egy igen egyszerű új eljárást találnunk, mellyel minden esetben sav igénybe vétele nélkül és elegyrészektől mentes tiszta formaldehid-szulfoxilsavas sókat kapunk. Ezen új eljárás ismertetése előtt azonban arra akarunk még rámutatni, hogy úgy Erdman adatainál (Anorg. Chemie 1902. 246. L), mint a 662338. és 662339. sz. amerikai szabadalmi leírásokban a hidrokénessav sóinak előállításáról van szó, melyben a kén Sj08 oxidóciófokban van jelen. Ellenben a most leirandó eljárás szerint a szulfoxilsav keletkezik, azaz azon sav, mely a ként SO oxidációfokban tartalmazza, továbbá ezen sav Bem mint ilyen keletkezik, hanem aldehidvegyületének alakjában (1. Berliner Berichte 38. k. 1069. 1.) Tiszta formaldehid-szulfoxilsavas sók előállítására szolgáló eljárások utáni kutatásainkban azon föltevésből indultunk ki, hogy theoretice lehetséges a következő egyenlet szerint: NaHS08 +CH2 0+Zn-f3H2 0=(CH2 0+ +NaHS02 -f2Ha 0)-f-Zn(0H) 2, biszulfitból, formaldehidből és cinkporból magából az egész alkalmazott kénessav kihasználása mellett maradék nélkül formaldehid-szulfoxilátokat és hasonlóképen más telített aldehidek megfelelő származékait előállítani. Az alant következő eredmények megértése céljából első sorban még a következő kísérleteket ismertetjük: Ha cinkport és kész biszulfit-formaldehidet vizes oldatban közönséges hőmérsékletnél engedünk egymásra hatni, akkor csak csekély mennyiségű szulfoxilátot kapunk. Ha kész biszulfit-formaldehidhez cinkport és ehhez még megfelelő, ugyan olyan mennyiségű biszulfitet adunk, akkor is a theoratikus mennyiségű szulfoxilátnak csak 14°/0 -át kapjuk meg. Másképen megy azonban végbe ezen anyagoknak egymásra való hatása, ha nem hidegben, hanem melegben dolgozunk és még sokkal előnyösebben, ha nem kész natriumbiszulfit-formaldehidet, hanem natriumbiszulfitet, formaldehidet és cinkport teljes forrási hőmérsékletnél engedünk egymásra hatni és azután még rövid ideig élénken forraljuk. Ezáltal a .betartott föltételek szerint egészen 80 és még több százalékát kapjuk meg a szulfoxilát theoretikus kihozatalának. Sőt ha nátriumbiszulfit helyett cinkbiszulfitet használunk, akkor ezen sónak összes kénja szulfoxiláttá alakul át. Ez tehát olyan igazolása ami theoretikus számításunknak, ami alig volt várható és ami fölül nem múlható. Ha ezután a natriumbiszulfitból formaldehidből és a cinkporból a forrási hőmérsékletnél kapott terméket a cinkiszapról leszűrjük és a szürletet bepárologtatjuk, vagy pedig a cinkbiszulfitból épen így keletkezett, nehezen oldtiató cifllvspuifoxilátot pl:
