40663. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mindenfajta testeknek és tárgyaknak előállítására kolloidok alkalmazásával

Megjelent 1907. évi december hó 2X-An. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI g|||

>

HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 40663. szám. IV/I'/I. OSZTÁLY. Eljárás minden fajta testeknek és tárgyaknak előállítására kolloidok alkalmazásával. DR

PHIL. KUZEL HANS MAGÁNZÓ BÉCS/M

BADENBEN. A bejelentés napja 1907 junius hó 12-ike. Elsőbbsége 1906 április 27-ével kezdődik. Ismeretes olyan eljárás (1. 28154/1904. sz. angol szabadalmi leírást), mellyel plasztikus, kolloidus fémeket tartalmazó masszákból pálcikák, huzalok stb. készíthetők, melyek izzólámpák számára való izzótestek gyanánt szolgálnak. Ha ezen eljárás szerint nagyobb méretű testeket, pl. masszív hengereket, golyókat vagy más alakú testeket, csöveket, lemezeket, lapokat, edényeket, mindenfajta díszítéseket stb. akarunk előállítani, akkor az a nehézség áll elő, hogy az alakított maszszák a kicsi fölület következtében egyenlőtlenül száradnak ki és a mellett ellentétben a vékony szálakkal könnyen repedéseket kapnak, miáltal kristályos fémekké való átalakulásuknál darabokra esnek szét. Ezen hátrányt részben azáltal bánthatjuk el, hogy a kolloidos masszákat, mielőtt azokat kiszárítjuk, magas nyomásnak, pl: 20—200 atmoszférának tesszük ki. Ezáltal az összes mechanikailag rájuk tapadt vizet és a gel-víz legnagyobb részét elveszítik és nagy ellentállású vezetőkké alakulnak át, míg előbb az elektromos áramot egyáltalán nem vezetik. Ebben az állapotban azonban még mindig nem olyan fémesen összetartok, mint a kristályos fémek, hanem előbb rá| következő, a használt anyagok olvadási 1 pontjáuak megfelelő hevítés útján kristályos fémekké kell azokat átalakítani. Kolloidos masszákból való nagyobb testek repedezését azonban csak azáltal hárítjuk el teljesen, hogy peptizált kolloidos fémeket alkalmazunk, melyeket azáltal kapunk, hogy koagulált kolloidos fémeket csekély mennyiségű elektrolitekkel pl: orgános vagy auorgános bázisokkal vagy ezek karbonátjaival kezelünk. A peptizált kolloidok ugyanis tetemesen nagyobb kontraktiv kötőerővel bírnak, mint a nem peptizáltak, azaz az azokkal előállított, formázott sajtolt masszáknak sokkal nagyobb a kohéziójuk és szárításnál és kristályos fémekké való visszaalakulásnál sokkal egyenletesebben zsugorodnak, még pedig anélkül, hogy a repedeznének vagy darabokra szétesnének. Ezen eljárásnál a következő kolloidos elemek: króm, mangán, molibdén, urán, wolfrám, vanadium, tantal, niob, titán, thorium, zirkonium, platina, ozmium, bór, szilícium, továbbá a vas, nikkel, kobalt, arzén és antimon is vagy egyénként magukban vagy egymásti közti keverékben esetleg a nevezett elemeknek amorf vagy kristályos