40660. lajstromszámú szabadalom • Hasábalakú töltőtest reakcióterek, vagy más effélék kitöltésére

tetett foganatosítási példában a lapnak rhomboedrikus barázdálása által segítünk elő. Ha a két párhuzamos lap közül a szélesebb lefelé van fordítva, vagyis az alaplapot képezi, úgy az alulról fölfelé emelkedő gáz ezen alaplapnál gátlást szenved és heves örvénylésbe jut, miáltal egyrészt a reakció-téren át nagyobb utat kénytelen megtenni és emellett ugyanazon fölülettel többször is érintkezésbe kell jutnia, másfelől ezáltal elérjük, hogy a gáz a keletkezett finoman elosztott folyadékrészecskékkel bensőleg összekeverődik és a visszaverődő gáz egyúttal az alatta fekvő rétegnek rézsútos lapjaiba is ütközik, hol a gáz az eme rézsútos lapokon lévő folyadékra lehet behatással. Ha a két párhuzamos lap közül a szélesebb fölfelé van fordítva úgy, hogy a rézsútos lapok lefelé összefutnak, úgy a gáz a rézsútos fölületekbe ütközik, ezekről visszapattanja fölülről lefolyk) folyadék pedig részben a széles alaplap széléről lecsöpög, részben pedig a rhomboedrikus barázdálás és az adhézió folytán ily elhelyezés mellett is a rézsútos fölületen lef olyik úgy, hogy a gáz ilyenkor is nemcsak áthatolás, hanem fölületi hatás által is hat be a folyadékra. A gáznak és folyadéknak a fölállítás mindkét módjánál létrejövő ide-oda sodortatása által az általuk befutott út lényegesen meghosszabbodik, a közvetlen átfolyás meggátoltatik és ezáltal a reakció eredménye lényegesen növeltetik. Az egyes hasábok között táguló tér jön létre, melyben a gáz expandálhat és vegyhatását lehetőleg érvényre juttathatja. Minthogy a folyadék a rézsútos lapokon mindenesetre lefolyik, az esetleg leülepedő szálló port a lefolyó folyadék könnyen lemossa. Ha a fölállítás fölfelé összefutó lapokkal történik, úgy a szálló por már a széles alaplapba való ütközésnél lefelé löketik és lazíttatik úgy, hogy nem ülepedhetik le egyes helyeken; ha viszont a széles alaplap' fölfelé van fordítva, a szálló por a rézsútos lapokba ütközik, ezekről részben lepattan, részben pedig a rézsútos fölületen lecsúszik úgy, hogy szintén ijem ma? radhat meg egy helyen sem. A föltüntetett példaképem foganatosítási alaknál a széles alaplap ki van mélyítve úgy, hogy hoszszanti barázda képződik, mely, ha a széles alaplap alul van, szintén jelentékenyen hozzájárul a gázok és a szálló por visszaveréséhez, és ha viszont a széles alaplap fölül van, lefolyató csatorna gyanánt szerepel. A rézsútos oldallapok rhombodrikus barázdálása meggátolja, hogy a széles alaplap alsó elhelyezésének esetében a fölülről ráfolyó folyadék, amennyiben szét nem locsoltatik, a rézsútos fölületnek csak egy vagy néhány helyén folyjék lefelé és a folyadéknak az egész fölületen való egyenletes szétoszlását idézi elő. A széles alaplap fordított elhelyezésénél a rhomboedrikus barázdálás következtében nem az öszszes folyadék folyik le az egyenes éleken, hanem annak jelentékeny része a rézsútos fölületen oszlik szét. Az egyes rétegekben a töltőtesteket természetesen úgy is rendezhetjük el, hogy a széles alaplap fölváltva föl és lefelé kerüljön; vagy pedig a töltő testeket az egyik rétegben széles alaplapjukkal lefelé, a másik rétegben viszont ezen lapjukkal fölfelé fordítva rendezhetjük el. A párhuzamos éleken a barázdálás által létrejövő bevágások, valamint a széles alaplapon lévő kimélyítés elősegítik a folyadéknak a külső széleken való lecsöpögését. A barázdálás természetesen nem oly mély, hogy a barázdák közötti rhomboedrikus mezőnyöket a folyadék el ne boríthassa. Ezen töltőtestekkel a kitöltendő teret, anélkül, hogy egyes részeket ki kellene cserélnünk, tetszés szerint sűrűn vagy ritkán rakhatjuk tele. Ha egyes töltőtestek el is repednek, az egész töltés mégis szilárdan tovább áll, és leeső részek általi eldugulás, amint ez oldalsó nyúlványokkal vagy fejrészekkel ellátott sokszögletű töltőtesteknél előfordulhat, nem következhetik be. A töltőtestek rézsútos fölületeinek egymáshoz való hajlását célszerűen úgy vá-