40656. lajstromszámú szabadalom • Szelep exploziós mótorok számára

szeleprúd furata és a vizet bevezető központi (2) cső között keletkezik. A fölmelegedett víz (6)-nál távozik. A 13. ábra a szelepet a fészekről fölemelt helyzetben mutatja. A 14. ábrabeli alaknál a szelep a fölső fölfekvési részén van ketté választva. A (7) szeleptest alul a vezénymű bekapcsolására szolgáló (9) vezetékdugattyúban végződik. A hűtővíz a (12) nyílásokon áramlik a vezetődugattyú közepe táján alkalmazott beesztergálás által képezett gyűrűalakú térbe, ahonnan a (7) szeleptest belsejébe nyíló (11) furatok vezetik tovább. A hűtővíz a (8) fölfekvési résszel egy darabot képező szeleprúdon keresztül távozik a szelepből és (lO)-nél -hagyja el a szelepszekrényt. A 11. és 12. ábrabeliekhez hasonló a 15. ábra foganatosítási alakja, mely egyenlő átmérőjű szelepfészkekkel bír. A szeleptest hengeralakú. A szelep a nyitás alkalmával az égési tér felé mozog, mely itt a szelep alatt folytatódik. A 16. ábra hasonló szerkezetű szelepet mutat, mely azonban vízhűtéssel is lehet ellátva. A víz pl. a szeleprúdban alkalmazott egyik (16) furaton lép a szeleptest üregébe és egy másik (17) furaton távozik. A víznek a sze leprádba való be- és onnan való kivezetése a henger külső részén történik. A 17. ábra a sűrített levegővel való indítás céljaira használt szelepelrendezést mutatja. A sűrített levegő a (21) és (22) csatornákon át lép a (19) és (20) terekbe. A (22) csatornában az önműködő (23) szelep van elrendezve, amely becsukódik, mihelyt a sűrített levegőt bebocsátó (24) főszelepet elzárjuk. Az önműködő (23) szelepet különben bármely más hasonló hatású szerkezettel is helyettesíthetjük. Más helyen is alkalmazhatjuk ezt a szelepet, pl. a (21) és (22) csatornák elágazásánál. A sűrített levegő bevezetésére szolgáló berendezés a leírttól eltérő is lehet, így pl. kívül alkalmazott külön csővezeték segélyével oszthatjuk el a sűrített levegőt a szelepnek két (19) és (20) terébe. Az említett (23) visszacsapó szelep csővezetékben lehet elrendezve és önműködően dolgozik egy, a légtartályon alkalmazott egyetlen szelep vagy tolattyú kinyitása után. A légtartály esetleg több henger megfelelő szelepeit láthatja el sűrített levegővel az indítás céljaira. A leírt beömlő szelepet jó sikerrel használhatjuk gázmotorok kipuffogó szelepe gyanánt, amint ezt példaképen a 18. ábra jelzi. Ezen szelep ugyancsak a kúpos (b) és (c) fölületekből képezett (a) szeleptestből és a fölfekvési részeket tartalmazó két (d) és (e) darabból áll, mely utóbbiak az elégett gázokat kibocsátó két keresztmetszetet egyidejűleg nyitják meg. Ez esetben tehát a kipuffogó szelep ugyanoly szerkezetű lesz, mint a beömlő szelep, amennyiben kiegyensúlyozva van és közvetlenül van kitéve az explózió hatásának. A kipuffogó szelep a szükséghez képest vízhűtéssel látható el, vagy anélkül is készíthető. Ha a két szelepfészket csekély mértékben különböző átmérőkkel készítjük, akkor az ilyen kipuffogó szelep biztonsági szelep gyanánt is működhetik s így megvéd helytelen időben keletkező, vagy túlságosan erős exploziók káros hatása ellen. Az ilyen önműködően, tulajdonképen kifelé nyíló szelep használatánál azon esetben, ha többhengerű motorról van szó, mikor a közös kipuffogó csővezetékben több gázkipuffogás következik egymásra, az ilyenkor a közös vezetékben az egyes gázkipuffogások alkalmával létrejövő futólagos nyomásnövelés semmiképen sem igyekszik leemelni ezen szelepeket a fészkeikről, hanem ellenkezőleg még jobban odaszorítja azokat. A rendesen használt telt szelepeknél ellenkezőleg befelé való nem szándékolt önműködő nyitás következhetik be a közös csővezetékben föllépő túlnyomás és az esetleg ugyanakkor a henger belsejében működő szívási depresszió kettős hatása alatt.