40643. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémes és nemfémes elemeknek érceikből vagy vegyületekből való kiválasztására elektromos kemencében, szén és bór egyidejű fölhasználása mellett

böző a szerint, amint a kezelésnek alávevetett érc vagy fémvegyület többé vagy kezésbbé könnyen olvad. A szén mennyiségének oly nagynak kell lennie, hogy a reakcióban jelen levő összes oxigén elégetésére elegendő legyen, miközben a bórát oxigénjére vagy annak egyrészére, mint az alább megmagyaráztatik, — tekintettel kell lenni. Ha a reakció bekövetkezik s a fémek és nemfémek szabaddá lesznek, a jelenlevő bór újbóli egyesülésüket megakadályozza úgy, hogy azok sűrűségeik különbözősége folytán vagy elillanás által különülnek el, a szerint amilyen volt a hőmérséklet, melynél a reakció bekövetkezett. A kemence hőmérsékleténél illékony testek gázállapotba mennek át és a szükséghez képest alkalmas berendezések által gyűjtetnek össze, hogy újból ne oxidálódhassanak. A cseppfolyós alkatrészek sűrűségük folytán a kemence alján gyűlnek össze és egy bóröntvénnyé egyesülnek. Meg kell említenünk, hogy a reakciót gyakran tetszés szerint szabályozni lehet és a fémes és nemfémes elemeket csak lassankint lehet eltávolítani. Ebben az esetben a többi, még le nem vált fémes és nemfémes elemek egy salakot képeznek : ezért elegendő a tömegben a reakciót elősegítő szénmennyiséget változtatni, ha egyidejűleg az összes alkatrészeket redukálni vagy a nehezebben redukál hatókat visszatartani akarjuk. Ha bórsav helyett valamely bórátot alkalmazunk, akkor azt a fémtartalom szerint, a kívánt végterméknek megfelelőleg kell megválasztani. Így pl. bauxithoz nátriumbórátot kell használni. Ebben az esetben a nátrium vagy a föl nem bomlott szóda a siliciummal együtt gőzök alakjában elillan, mely gőzök fölfoghatók. Ha pl. mangánbórátot használnánk akkor ez a fém a végtermékben újra elfordulna és egy ferromangán vegyületet nyernénk. Mint az eljárásnak egy példaképem foganatosítását részleges redukció esetén, a bauxit kezelését említjük föl, mely tudvalevőleg aluminiumból, quarcból és vas- 1 oxidból áll. Mindenek előtt a bauxitot szokásos módon vízétől megszabadítjuk. A találmány egyik sajátossága, hogy a bauxitot a szárítás után nem hagyjuk kihűlni, hanem még meleg állapotban hozzuk az elektromos kemencébe, miután annyi boraxot adtunk hozzá, amennyi a bauxit tökéletes megolvadásához szükséges (100 s. r. bauxitra körülbelül 20 s. r. borax) továbbá annyi szenet, amennyi a vasoxid és borax redukálásához (atomsúlyok után számítva), megkívántatik. Erre működésbe hozzuk a kemencét. Ha a folyamat bevégződött, a meghatározott mennyiségű borral vegyült és széntől szabad vas a kemence alján gyűl össze. Ez a vas jelentékeny keménységű, az üveget karcolja és minden lehetséges alakban használható mint csiszoló szer. A salakot megolvadt alumínium, vagy mesterséges korund képezi, mely kivéve, hogy nyomokban siliciumot tartalmaz, minden idegen anyagtól mentes és világos szürke színű. A kovaföld nagyrészben fölbomlik s siliciutn alakjában elillan. A salakot megfelelő mennyiségű bórax és szénvegyülékkel újbóli kezelésnek vethetjük alá, hogy a redukciót teljessé tegyük : ekkor egy bór-aluminium vegyületet nyerünk, míg a korundban volt kis mennyiségű kovaföld 8ilicium alakjában elillan. Ezen folyamatnál a borax mennyisége körülbelül 15 s. r., 100 s. r. korundra, míg a szén az előbb mondott szükséges mennyiségben van jelen. A föntiek szerinti fokozatos redukálás helyett a jelen levő alkatrészek együttes redukálásához szükséges szénmennyiség egyszerre is hozzáadható. Ha a korundot es a tiszta aluminium-bór vegyületet nem akarjuk külön megkapni, akkor egyszerre is hozzáadhatjuk az elektromos kemencében a bauxithoz, a boraxhoz vagy egy más bóráthoz azon összes szénmennyiséget, mely az előbbiekben (bauxit és borax) levő, vegyileg kötött oxigén tökéletes elégetéséhez szükséges. Ezen esetben a már leírt módon megy végbe az eljárás, mely tényleg alumínium vegyületet 1 is eredményez, de ez részben különösen az