40637. lajstromszámú szabadalom • Újítások zárakon vagy más efféléken

szélei a peckek külső végeit egy szintbe hozzák a dió külső palástfölületével s így csakis ilyenkor teszik lehetővé a dió és ezáltal az ezen kiképezett fogkoszorúval kapcsolódó (3) vezető karok elmozgását. Ez a helyzet a 6. ábrán látható. A dió elforgatása a fönt leírttól eltérő módon, excenter segélyével is történhetik. Ez az eset a 3. ábrán van föltüntetve. Itt az (5) dió belső végére (1'4) excenter van ékelve, mely a berajzolt nyíl irányában történő elforgatásánál a (15) kivágásnál fogva a (16) ötlőt záró (pontozott) helyzetébe s ebből ellentétes forgatás által nyitott helyzetébe hozza. A 4. ábrán oly zár van föltüntetve, melynél az ötlő elmozgatása fogkoszorú ésfogazás útján történik. Az 5. ábrán föltüntetett függő lakatnál az excenteres rendszer van alkalmazva. A nyitott állapotban rajzolt lakat (17) fülének hosszú (18) szára a lakat testében kiképezett (19) furatba van dugva és ebben hosszanti irányban eltolhatóan van fogva tartva. A dio excenteres vége a lakat záró nyelvét alkotó (20) lemez (21) kivágásában mozgatható. A (20) lemez egyik oldalához (22) rúgó támaszkodik, mely a lemezt állandóan bal felé igyekszik tolni. A lemez baloldali lépcsőzetes vége a (18) szár lenyomásánál (lásd a 7. ábra jobboldali részét) és a (20) lemeznek balra menésénél, amit az excenteres dióinak a berajzolt nyíl irányában való elforgatásával érünk el, vastagabb részével beugrik a szár (23) kivágásába s ily módon a lakatot zárva tartja. Ha a lakatot kinyitjuk, vagyis a (20) lemezt az excenternél fogva jobboldali határhelyzetébe hozzuk, akkor a lépcsős vég vékonyabb része kerül a kivágás elé úgy, hogy a' (17) fül jobboldali vége és ezáltal maga a fül is a rúgóhatás alatt álló (24) tömb hatása alatt kiugrik nyitott helyzetébe (5. és 7. ábra). A (25) kulcs nyelve és a belső (11) peckek mindenkor úgy vannak megszabva, hogy bedugott kulcs esetén a (11) és (12) peckek határvonala a dió paláíitfölületének síkjába esik. A kulcsnyelv a legváltozatosabb alakban képezhető ki, mimellett villaalakúvá is tehető, ekkor a dió befogadó nyílása is megfelelő lesz, mint azt például a 4. ábra mutatja. A zár egyes részeinek alakítása a találmány keretén belül sokféleképen módosítható a lényeg betartása mellett, mely egyrészt az ötlőnek vagy effélének fogas vagy excenteres kapcsolat segélyével való mozgatásában és másrészt a rúgós peckek két oldal felőli elrendezésében áll. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Újítás zárakon vagy más efféléken, azáltal jellemezve, hogy a dió belső végére fogkoszorú van szerelve, mely az ötlő retesz vagy más effélén kiképezett fogazással kapcsolódik úgy, hogy a dió elforgatásánál az ötlő, retesz stb. kitolatik, illetve behúzatik. 2. Újítás zárakon vagy más efféléken, azáltal jellemezve, hogy a dió belső végére excenter van szerelve, mely az ötlővel vagy más effélével ennek kivágása útján kapcsolódik s így elforgatásánál az ötlőt stb.-bit elmozgatja. 3. Újítás zárakon vagy más efféléken, azáltal jellemezve, hogy a zár stb. oly rúgószekrénnyel van ellátva, melyből a záró peckek két felől nyúlnak be a dió kivágásába s ezáltal a zár biztonsága fokoztatik. (1 rajzlap melléklettel.) UIA8 BÉS2VÉH1 TÍJUASAT» NYOMDÁJA HJWWM