40633. lajstromszámú szabadalom • Csőkapcsolat víz-, gőz- és hasonló vezetékek számára
Megjelent 11)07. évi december hó 21 -en. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL. SZABADALMI LEIRAS 40633. szám. V/e/1. OSZTÁLY. Csőkapcsolat víz-, gőz- és hasonló vezetékek számára. BACHMANN ALFRÉD LAKATOS STOCKACHBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 október hó 23-ika. A találmány célja abban áll, hogy két cső-, vagy tömlődarabot, segédeszközök alkalmazása nélkül, a legrövidebb idő alatt szorosan és tömítve összeköthessünk és a kapcsolat ct ép oly gyorsan ismét szétbonthassuk. Az e célra szolgáló szerkezet abban különbözik az ilyfajtajú ismert szerkezetektől például a 686389. számú amerikai szabadalmi leírásban ismertetett szerkezettől, hogy az összekötés biztossága nem a többé vagy kevésbbé törékeny rugók hatásától függ és hogy nincs utólagos összecsavarásra szükség. A mellékelt rajzon: az 1. és 2. ábra a kész kapcsolat hosszr metszete és részben metszett homloknézete, a 3. és 4. ábra a szétválasztott kapcsolat hasonló fö1 üntetése; az 5. ábra az 1. ábra A—B vonala szerinti metszete, fölülről nézve. Az egyik cső (a) végdarabja a kerület három helyén (b) kiugrásokkal és mellső végén (c) peremmel van ellátva, mely utóbbinak homlokfölülete vájlattal bír. A másik cső (d) végdarabja a (c) peremet körülzáró kiszélesített nyílással bír, melynek ve) gyűrűhornya rugalmas (f) tömítőgyűrűt tart, " lyhez az (a) végdarab (c) peremének vájata hozzá fekszik. A (b) kiugrások a (c) perem felé kúposak, míg a kiugrások hátsó oldala a kiugrásra merőlegesen áll. A (b) kiugrások közé (g) töltődarabok vannak behelyezve, melyek páronként a (h) összekötőtagok vezetéke gyanánt szolgálnak. A (h) összekötőtagok a (c) perem felé fordított végükön kifelé és másik végükön befelé vannak meghajlítva úgy, hogy ha az (a) végdarabot lazán forgathatóan körülvevő (k) tok bizonyos helyzetet foglal el, akkor az összekötő tagok egyfelől a (b) kiugrások alá, másfelől a (d) végdarab (i) széle fölé nyúlnak. A tok belső fölülete ugyanig a töltődarabokat és az összekötő tagokat körülzáró részén, hengeres (1) fölületekkel, (m) kihasasodásokkal és befelé terjedő (n) orrokkal van ellátva. .A kapcsolat zárt helyzetében az (1) fölületek a (b) kiugrásokkal, ill. a (h; összekötőtagokkal állnak szemben és utóbbiakat a fönt említett helyzetben fogva tartják, mimellett az (n) orrok a (g) töltődarabok megfelelő mély barázdáiba nyúlnak. Ha már most a (k) tokot 60°-nál valamivel többel balra forgatjuk (2. ábra),' akkor az (n) orrok az öszszekötő tagok mellső részeit a töltődarabok által képezett mélyítésekbe nyomják, mi-