40629. lajstromszámú szabadalom • Gép a fölső bőr széleinek alakítására
(7. ábra) és a (80) emeltyű oly helyzetben vannak, hogy a (68) görgő (8. ábra) a (70) ékfölületnek legmagasabb részével érintkezik, miáltal az (54) emeltyű adörzskapcsolást kiiktatva tartja. A (98) tárcsa (1. ábra) a (99) forgattyúcsapot hordja, melyen a (101) szerkezeti®] van elrendezve, mely a gépállványban elforgatható (105) szögem©Ityűnek (104) hátsó karjában lévő horonyban csúszik. A (105) szögemeltyűnek mellső (110) karja (7. ábra) egy ívalakú vezetékkel bír, melybe a szegmensalakú (112) szegmens benyúl, mely utóbbi a (114) csap által (1. ábra) a (116) karral csuklósan van összekötve. A (116) kar mellső vége a (117) csap útján a (120) emeltyű alsó karjával van összekötve, mely egy, a gépállványnak mellső és fölső kiugrásába erősített (122) csap körül leng. A (120) kar, alátámasztási pontja fölött villa, alakot ölt, mely villa mindegyik ágában rúgós ütközők vannak elrendezve. A (100) tartó emeltyű, mely a jelen foganatosítási alaknál a fölkocoló készüléket is hordja, szintén a (122) csap körül leng (7. ábra). Hogy a fölkocoló szerkezet kilengéseit változtatni lehessen, a (112) szegmenst, mely a (116) kart és a (120) emeltyűt a (105) szögemsltyűvel összeköti, a (105) szögemeltyűnek (110) karjában elállíthatóan rendezzük el, miáltal a (116) karnak mozgása növelhető vagy csökkenthető és ezáltal a (100) tartó emeltyűnek kilengése is változtatható. Hogy a (112) szegmenst be lehessen állítani, hátsó fölületét fogazással látjuk el, mely a (113) tengelynek szomszédos végén kiképezett fogaskerékkel kapcsolódik. A (113) tengely a (105) szögemeltyűbe van ágyazva, és előnyösen oly helyzetű, hogy a fogaskeréknek a (112) szegmenssel való kapcsolási helye a szögemeltyű forgási pontjával öszszeessék (1. ábra). A (113) tengelynek másik vége (7. ábra) hasonlóan fogaskerékké van alakítva és a (80) emeltyűnek (78) fogas szeg-mensaliakú végével kapcsolódik. Ha a (80) emeltyűt (1. ábra) a C86) lábitóval való kapcsolása által kilengetjük, amikor is a (44) és (46) tárcsák (6. ábra) az imént leírt módon be- és kikapcsoltatnak, a (113) tengely is elforgattatik (1. ábra) és ezáltal a (112) szegmens is megemeltetik a vezetékében vagy sülyesztetik. A (112) szegmens a legmélyebb helyzetben van, ha a lábitó szabad és a dörzskapcsolás ki van kapcsolva, amikor is a (116) hajtórúd, mely a (112) szegmenst a (120) emeltyűvel összeköti, körülbelül egy vonalban van a a szögemeltyűnek tengelyével és a (117) csappal (7. ábra), mely a (120) emeltyűt a (116) karral összeköti úgy, hogy a (120) emeltyű és a (100) tartó emeltyű alig vagy épenséggel nem mozgattatnak. Ha a lábitót annyira lenyomjuk, hogy a (80) emeltyűnek (78) alsó végét a (74) ütközőtől eltávolítjuk és ezáltal a (60) rúgó behatása folytán a dörzskapcsolást beiktatjuk, akkor a (80) emeltyű a (113) tengelyt akként forgatja, hogy a (112) szegmens az 1. ábrában látható helyzetbe emeltetik, minek folytán a (100) és (120) emeltyűk a (105) szögemeltyű által lengésbe hozatnak. A lábitónak és a (80) emeltyűnek a gép megindításához szükséges mozgása a (112) szegmenst csak annyira emeli meg, hogy a (100) tartó emeltyűnek kilengései ne legyenek még elegendőek arra, hogy az a gépezetre hasson, hanem csak az emeltyűnek további lenyomása emelje majd meg a (112) szegmenst annyira a vezetékében, hogy a fölkocoló szerkezet beszabályozhatóan lengésbe jön. A lábitónak első lenyomása tehát csak a dörzskapcsolásnak eltolható elemét szabadítja föl, miáltal a gép főtengelyét forgásba hozza és a (8) simító görgőket működtető (48) szíjtárcsát is mozgatja anélkül azonban, hogy a fölkocoló szerkezetet is működtetné. A lábitónak további lenyomása a fölkócoló szerkezetet- is bekapcsolja. A lábitónak a simító görgőket bekapcsoló mozgását az (x) rúgós ütköző határolja és a lábitónak a fölkocoló szerkezetnek működésbe helyezése céljából való további lenyomása az (x) rúgó feszültségének legyőzését igényli.
