40601. lajstromszámú szabadalom • Berendezés forgó kompresszorok által szállított folyadék mennyiségének szabályozására

alkotnak. Ezenkívül a két (a, b) karimát az (m) csavarok kötik össze egymással úgy, hogy a diffuzornak relatív nyugvó részét alkotják, míg a lapátok a (q) gyűrű kerületén vezetett két (1 és 11) gyűrűvel együtt elforgathatok. Az (1 és 11) gyűrűket legelőnyösebben a (q) csapokhoz kapcsolódó (o) vonórudak segélyével mozgatjuk. Eme berendezés működési módja a következő : Mikor a kompresszor teljesítménye a legnagyobb, a mozgatható rész oly helyzetet foglal el, hogy az (a) diffuzorlapátok (a3) éle a 10. ábrán az (I) helyzetben legyen, tehát a beömlés helyén a kerülettel (a) szöget képez és a lehető legnagyobb beömlési keresztmetszetet hagyja szabadon, minek megfelelően a kompresszor fix és mozgó része között lévő hézag is a legnagyobb. Ez azonban arra való tekintettel, hogy a lapátok és a kerület által képezett szög is nagy, nem hátrányos. Ezt főleg azért hangsúlyozzuk, mert minden más, úgynevezett forgólapátszerkezetnél ez a szög akkor a legkisebb, mikor a hézag a legnagyobb, mi műszaki szompontból ki nem elégítő. Kisebb teljesítménynél a mozgató részt a 10. ábrán látható helyzetéből balfelé forgatjuk, minek következtében minden sugár (a3) beömlési, az (oc) szöget képező hasítékba jut. Fél teljesítmény esetében az él a (II) helyzetben fog lenni és a lapát és a kerület által képezett szög a teljesítménynek ismét teljesen megfelelővé válik. Minden közbeeső helyzetben azonban a lapát a hasíték megfelelően megválasztott játéktere következtében, valamely ja és -^-j között fekvő szög alatt fog a kerülethez hajlani, nevezetesen az (a3) él minden helyzetének közel az a szög fog megfelelni, még pedig gyakorlati szempontból teljesen kielégítő mértékben, mely a kivánt teljesítményhez tartozik. Az eltolással arányosan a hézag szélessége is csökken. Ha a teljesítményt még inkább kell csökkenteni, a mozgatható (1, 11) részt még inkább balfelé toljuk (10. ábra), minek következtében a szabad áteresztő keresztmetszet fokozatosan csökken. A kompresszor fix és mozgó része között levő hézag szélessége ekkor minimális, a lapátok és a kerület között lévő szög azonban a beáramlási élnél nem lesz pontosan a terhelésnek megefelelő, de ez — főleg minthogy a megfelelő lapátnak a beömlési éllel szemben fekvő része mindig megtartja az j-^-j szöget — annál kevésbé lehet hátrányos, mert a két lapát között lévő csatorna keresztmetszete épen a jelzett okból nem kisebbedhet hirtelenül. Ezenkívül megjegyzendő, hogy ily igen kis mennyiségek szállítása csak a legritkább esetekben szükséges, tehát az ezeknél föllépő hatásfokcsökkenésnek jelentősége nincs. Eme foganatosítási alak egy további módosulata az, hogy a (dl) hasítékok a (q) acélgyűrűkben nem egyenesek, hanem enyhe görbület szerint akként vannak kiképezve, hogy a szög pontos beállítását — és pedig a legkisebb terhelések esetében is — maga a hasíték végzi, minek az a nagy előnye, hogy a diffuzorlapátok görbülete enyhébb lehet, mi a diffuzorhatást még tökéletesebbé teszi-Ez a módosítás a 12. ábrán látható. SZABADALMI IGÉNYEK-1. Berendezés forgó kompresszorok által szállított folyadék mennyiségének szabályozására, azáltal jellemezve, hogy a diffuzorlapátok csupán csak egyik oldalukon vannak a diffuzor egy mozgatható karimájával mereven összekötve, másik oldalukon ellenben hasítékokban oly módon vannak vezetve, hogy az egész rendszert a pillanatnyi teljesítménynek megfelelően tengelyirányban el lehessen tolni. 2. Berendezés forgó kompresszorok által szállított folyadék mennyiségének szabályozására, melynél a diffuzorlapátok a zavaró zaj elkerülése céljából a géptengellyel bizonyos szög alatt vannak elrendezve, azáltal jellemezve, hogy a diffuzorlapátok csavarfölületek gyanánt vannak kiképezve és csupán a diffuzor egyik mozgatható karimájával vannak mereven kapcsolva, a másiknak csavar-