40581. lajstromszámú szabadalom • Kaptafa

Megjelent 1907. évi december hó 'li)-én. MAGY. ^ KIN. SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEIRAS 40581. szám. I/b. OSZTÁLY. Kaptafa. MEIDL JÁNOS URASÁGI INAS BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1907 március hó 7-ike. A találmány tárgya kaptafa, mely össze­rakható s azon nagy előnnyel bír, hogy különféle nagyságú cipőkhöz használható, "melyeket nemcsak hosszirányban, hanem ma­gasságirányban is kifeszít. A találmány lényege az alábbiakban a mellékelt rajz * 1. ábráján hosszmetszetben föltüntetett példakénti kiviteli alak alapján van rész­letesen leírva; a 2. ábra metszet az 1. ábra A—B vonala szerint. A kaptafa a (b) fejrészből és az (a) sa­rokrészből áll. A (b) résznek öblös (c) ki­vágása fölül a keskeny (d) horonyba megy át, az (a) rész pedig az (e) horonnyal van ellátva, mely oly alakú, hogy az (f) csapra szerelt kilincsfogazású (g) tárcsa forgat­ható legyen. A (d) horonyban a (h) kar van csuklósan megerősítve, melyet a (g) tárcsával1 az utóbbihoz erősített vagy vele egy darabból álló (i) kar köt össze olyké­pen, hogy az (a b) részek egymástóli tá­vola változtatható. A föltüntetett kiviteli alaknál a (h) kar hüvelyt képez, melyben az (i) kar eltolható s bármely helyzetben a (k) csavarral rögzíthető. A (b) résznek egy furatába a fölül (1) gombbal ellátott és az (m) rúgó által föl­felé szorított (n) rúd van behelyezve. Ezen rúd a (g) tárcsa részére hasítékkal van ellátva, melynek alsó (o) határéle az (m) rúgó hatása alatt a (g) tcir c fogaiba kap. Ennek következtében az (a) sarokrész a (g) tárcsához képest a nyíl irányában forgatható, ellenkező értelemben azonban csak akkor, ha az (l) gombra gya­korolt nyomással az (n) rudat amnyjra be­felé szorítjuk, hogy az (o) él a (g) tárcsa fogaiból kikapcsolódik. A kaptafát a cipő hosszának megfele­lően beállítjuk olyképen, hogy az (a) rész függélyes állásánál az (a b) részeket a (k) csavar lazítása után egymáshoz köze­lítjük, vagy egymástól távolítjuk s azután a (k) csavart ismét meghúzzuk. Ezek után a kaptafát a cipőbe behelyezzük s az (a) részt a nyíl irányában forgatjuk, miáltal a kaptafának sarka és orra közötti távol­ságot növeljük úgy, hogy a cipőt hossz­irányban kifeszítjük. Minthogy azonban ezen kifeszítés következtében a kaptafa orra a cipő orrához szorul, a (b) rész hátsó vége emelkedni fog s ezáltal a cipőt ma­gasságirányban is feszíti. A kaptafát a cipőből úgy vesszük ki, hogy az (1) gombot lenyomva, az (a) részt a nyíllal ellenkező értelemben visszafor-

Next

/
Thumbnails
Contents