40577. lajstromszámú szabadalom • Berendezés keretfűrészgépeknél a rönkhőmenesztő szerkezet önműködő szabályozása és a teljesítmény és munkaidő önműködő jelzésére

"Ti :: _ 3 _ Hogy azonban ez a szerkezet céljának teljesen megfelelhessen, és egyrészt a rönkőmenesztőszer kezet összes mozgása, vagyis, — ami ennek megfelel — az öszszes vágott hossz és másrészt a főtengely fordulatszámának változása, vagyis a terhelés nagyságának változata, továbbá az esetleges üres járat egy bjzonyos munkaidő elteltével megállapítható legyen, azt azáltal érhetjük el, ha egy megfelelő bee sztású papírszalaggal ellátott hengert egyrészt a rönkőmozgató szerkezettel, másrészt a (10) szánnal kapcsolatba hozunk olyképen, hogy az az egyikről forgó, a másikról tengelyirányú mozgásba hozassék, a hengerrel szemben pedig egy szilárdan álló irónt helyezünk el. így pl. egy függélyes helyzetű (25) hengert alkalmazhatunk, mely (26) tengely és (27) kúpkerekek segélyével a (23) korong tengelyéről forgattatik. A henger egy alkalmas vezetékekben eltolható (28) rúddal van alátámasztva, mely viszont alsó, célszerűen (29) görgővel ellátott végével a (10) szánnak egy lejtős (30) fölületére támaszkodik úgy, hogy ezen (28) rúd a szán, ill. a (30) lejtő eltolódásai következtében a (25) hengerrel együtt lesülyed vagy fölemelkedik. A (25) henger alsó részében köralakú, fölső részében pedig négyszögű furattal van ellátva, melybe a (26) tengelynek megfelelő keresztmetszetű alsó vége beleillik úgy, hogy a hengernek tengelyirányú mozgása ne korlátoltassék. Ellenben az elrendezés olyan, hogy a hengernek legalsó helyzete emellett — amikor t. i. a (10) szán belső szélső helyzetében van, ami a főtengely üres járatának felel meg — a kapcsolat a henger és a (26) tengely négyszögkeresztmetszetű része között megszűnik, vagyis a henger nem vesz többé részt a rönkő-mozgató szerkezet mozgásában. A henger fölemelkedésénél a kapcsolat természetesen újból helyr e áll. A hengernek a vele szemben szilárdan elrendezett (31) irónhoz képest végzett relatív mozgásai ily módon a henger papírszalagján láthatókká és ennek beosztásán leolvashatók, ill. megmérhetők lesznek. Egy henger helyett két vagy több hengeit és végnélküli szalagot, vagy pedig az egyik hengerről le- és a másikra fölgöngyölődő szalagot is alkalmazhatunk, úgyszintén a hengernek a szerkezet többi rész-évei való kapcsolata is a leírttól eltérő lehet; ép úgy a henger helyett az irónt vagy pedig .mindkettőt mozgathatnék, avagy henger helyett tetszőleges más jelző vagy mutató szerkezet, nemkülönben az üres járat jelzésére más kikapcsoló szerkezetet is alkalmazhatnánk anélkül, hogy ezzel a találmány lényegétől eltérnénk. Hátra volna még a munkaidőt följegyző szerkezet, amire azért van szükség, hogy ellenőrizhető legyen, hogy a gép mennyi ideig volt üzemben, és — hogy ha az üzem szünetelt — ez mennyi ideig tartott. Ez legcélszerűbben egy, a teljesítményt följegyző szerkezettel kapcsolatba hozott óraművel történhetik, amint azt a 6. ábrán részletrajzban bemutatjuk. Egy alkalmas tokba zárt pontos járású (32) óramű egy megfelelő számozással ellátott (33) számlapot tart forgásban melyre egy (34) irón alkalmas függélyes vezetékben ágyazott és (35) rúgó hatása alatt álló (36) rúd által a (33) számlapra leszorítva tartatik úgy, hogy a számlapon ennek el-I forgása közben vonalat ír le. A (36) rúd j visszahajlított vége a (25) henger fölött foglal helyet oly magasságban, hogy a hengerrel csak ennek legfölső helyzetében — azaz, amikor a gép megáll — jő érintkezésbe. Ekkor ugyanis a henger a (36) rudat a vele összefüggő (34) irónnal a (33) mutatólapról fölemeli, míg ez a lap tovább forog úgy, hogy a vonal megszakad, ha a gép újból megindul. Ily módon a számlapon pontosan leolvasható, hogy meddig dolgozott és az egyes időközökben meddig állott a gép. Természetesen ez a készülék közvetlenül a hajtótengellyel vagy más közbenső alkatrésszel is összekapcsolható, és mutatólap helyett henger vagy más alkalmas eszköz alkalmazható, vagy pedig a föl jegyző szerkezet maga valamely más ismeretes mu-