40570. lajstromszámú szabadalom • Javítások indukciós mótorok sebességének szabályozásárára

- 5 -kommutátorkefékből veendők, mint ahogy az a 6. és 7. ábrákban történt, hanem vehetők azok bármely oly segédkefékből is, amelyeknek összekötő vonala a föntebb említett föltételt kielégíti. Az is világos, hogy a szinkrón sebességnek megfelelő (90) elektromos foknyi eltolódástól annál inkább lehet eltérni, minél nagyobbak a megengedhető rövidzárlatú áramok. A fönt említett föltétel természetesen akkor sem változik, ha a 4. sz. tekercselésnek a 6. és 7. ábrák szerinti közvetlen táplálása helyett egy attól izolált, de ugyanazon 36. sz. vasmagra tekercselt tekercselést táplálunk. Minél nagyobb a 4. sz. tekercselésnek a 6. és 7. ábrák 37. sz. vasmagjához viszonyított sebessége, annál kisebb gerjesztő áramok szükségesek a segédpólusok gerjesztéséhez és azért előnyös lesz ezen áramokat a sebesség változásával változó impedanciák útján szabályozni. A gerjesztő kefék összekötő vonalának (90) elektromos foknyi (vagy azoknak páratlan számú többesével való eltérésének föltétele pontosan megfelelne a föladatnak minden sebességnél, föltéve, hogy a segédpólusok gerjesztő tekercsei nem bírnának induktív ellenállással is az ohmikus ellenálláson kívül. Ez azonban csak szinkrón sebességnél áll és miután az induktív ellenállás a frequenciával arányos, a frequencia növekedtével a gerjesztő kefék összekötő vonala is eltolandó, ha csak ugrásszerűleg is. A segédpólusok gerjesztése természetesen más, az előbbivel szinkrón, frequenciaváltoztató megfelelő kommutátor keféi útján is történhetik. A szikrázás elhárításának fönt leirt módja többféle módon kombinálható a kommutációreaktanciának kommutáló pólusok útján való megsemmisítésének ismert módszerével. E kombináció egy módja abban állana, hogy a segédpólusok föntebb leírt gerjesztő áramkörébe oly elektromotoros erőt is igtatunk, amely arányos az ily módon gerjesztett segédpólusnak megfelelő kefe által szolgáltatott összárammal és amelynek fázisa oly szöggel van eltolva az említett összáram fázisától, mely szög egyenlő a segédpólusok gerjesztő tekercseinek fáziseltolódásával. Az ily elektromotoros erő pl. úgy nyerhető, hogy az említett kommutált összáramot egy megfelelő impedancián vezetjük keresztül. A kommutáció-reaktancia egyidejű megsemmisítésének egy másik módja abban áll, hogy a 4. sz. armatúra minden rövidre zárt tekercsét kétféle oly segédpólus egyidejű hatásának tesszük ki, amelyek közül az egyik a már leírt kefékből nyeri gerjesztését, míg a másiknak a gerjesztése az illető kefe által kommutált összáram útján történik. Ezen eljárás gyakorlati keresztülvitele abban állana, hogy a kétféleképen gerjesztett segédpólusokat vagy ugyanazon rövidzárlatú vezetővel szemben helyezzük el, vagy pedig (ami persze csak többtekercselésnél lesz lehetséges) az egyik módon gerjesztett segédpólust a rövidre zárt tekercs egyik oldalával szemben, a másik módon gerjesztett segédpólust pedig annak másik oldalával szemben helyezzük el. Azon esetre, ha a kommutált áramok csekély frequenciájuak volnának, kommutáció-reaktancia egyidejű megsemmisítésének egy egyszerű módja abban állna, hogy minden egyes segédpólus két tekercs által mágnesezünk, amelyek közül az egyik a 6. és 7. ábrával kapcsolatban leírt kefe rendszerből tápláltatnék, míg a másikat a behatás alatt álló kefe által kommutált összáram folyná keresztül. Valahányszor kommutáló segédpólusokat használunk frequencia-változtatókkal kapcsolatban, a szolgáltatott áramok fázis-szabályozása természetesen a kommutatorkefék és a kommutáló pólusok helyzetének egyidejű szabályozása által fog történni. Az 1. ábra 22., 24. sz. dynamójához hasonló készülékek üzeme szintén némi kommutáció nehézségekkel fog járni, amelyek a rövidre záró kefék alatt a lassan fluktuáló mágneses mező által indukált káros áramok okozta szikrázásban állanak. Ezen áramokat azáltal háríthatjuk el,