40568. lajstromszámú szabadalom • Fölsőberendezés elektromos biztosítékok elolvasztásának jelzésére
3. ábra az 1. ábra C—D vonala szerinti metszete; a 4. ábra a mellékáramkör vezetékének a fővezeték és a föld közé való bekapcsolását mutatja; az 5. ábra a jelzőszerkezet egy részének metszete. Az 1—3. ábrákban (1) a biztosíték alzatát jelöli, mely az áramot bevezető (2) sínnel és (3) kontaktusgombbal van ellátva. (4) jelöli a csavarhüvelyt, mely (5) áramelvezetéssel bír. Ezen (5) elvezetéstől a (6) mellékzárlatú vezeték ágazik ki, mely (7) tekerccsel van ellátva; a tekercs a (8) sínnel van összekötve. Az áramkörben (9) megszakítás van elrendezve és az e mögött fekvő (10) sín a (2) bevezetősínhez halad. A (7) tekercsbe a zárófejjel ellátott (18) horgony (3. ábra) van bekapcsolva. A zárófej rendesen a (11) pecek peremére fekszik, mely pecket a (12) rúgó állandóan fölfelé nyomja. A (11) pecek pereme az áramvezető anyagból készült (13) lemezzel vagy hasonlóval van ellátva. A (13) lemez a (8) és (10) sinek szabad vége között áramvezető összeköttetést állít elő. A (11) pecek célszerűen a (14) hüvelyben van elrendezve, mely alkalmas kivágásokkal van ellátva és ezenkívül a (11) pecek löketét határolja. A (11) peceknek kiálló, célszerűen színesre készített része, szigetelőanyagból állíttatik elő. A berendezés következőképen működik: Ha az olvadó drót be van kapcsolva, akkor az áram a (2) síntől a (3) fejen át a föl nem tüntetett dugóhoz, ettől a (4) csavarhüvelyhez és az (5) elvezetéshez halad. Emellett a mellékáramkör vezetékén a (7) tekercs nagy ellenállása folytán csak igen gyönge áram halad át. Ha már most a biztosíték átolvad, akkor az áram csak a mellékáramkör vezetékén át záratik. A (15) rúgon ülő (18) horgony a tekercsbe behúzatik, a horgony zárófeje a (11) pecek peremét szabaddá teszi és a (12) rúgó a (11) pecket előrelöki úgy, hogy kívülről színes feje folytán világosan észrevehető. A pecek előrelökése közben, a (9) megszakító helynél, a (13) lemez lecsúszása folytán a (8) és (10) sinek közötti Összeköttetés megszakíttatik úgy, hogy ezután a mellékáramkör is áram nélkül marad. Ha ezután új biztosítékdugót helyezünk be, illetve egy többszörös biztosíték használatánál a következő kiolvadódrótot kapcsoljuk be, akkor a berendezés akképen létesíthető, hogy ezen bekapcsolásnál a (11) pecek a rajzon föltüntetett helyzetébe viszszavezettetik. Mint föntebbi leírásból kjtünik, az egész jelzőszerkezet (mellékáramkör és a jelzőeszköz) az alzatban fekszik. A csap előrelökése helyett egy csöngő szólaltatható meg, vagy pedig a mellékáramkör áramának hatása által, a biztosíték kiolvadásánál, a feszültség növelése folytán egy folyadék festhető, mely folyadék a feszültség csökkenése után önmagától ismét színtelenné lesz. A 4. ábra bly jelzőszerkezettel bíró alzatot mutat, mely jelzőszerkezet mellékáramkörének vezetéke az áramvezeték és a föld közé van bekapcsolva. (30) elektromágnest jelöl, mely (31) horgonnyal bír. « Az elektromágnes (32) tekercse a (4) csavarhüvellyel vezető összeköttetésben áll. A tekercs másik vége a (33) vezetéken át a földdel van összekötve. Ezen elrendezésnél az elektromágnesen az utóbbi ellenállásának megfelelő áram halad át úgy, hogy a (31) horgony állandóan vonzatik. Ha már most egy biztosíték kiolvad, akkor az elektromágnest tartalmazó mellékáramkör is áram nélkül marad és a (34) rúgó a (31) horgonyt előrelöki, miáltal optikai jel adható, vagy valamely más jelzőszerkezet működtethető. Az 1. ábra szerinti akaszték helyett ajánlatos az 5. ábrabeli berendezést alkalmazni. Ezen esetben az elektromágnes horgonya a (11) pecek. A pecek fej© (13) kontaktuslemezt tart, mely a két (8) és (10) vezetéket zárja. A peceknek a fejjel ellentétes csíkozott része szigetelő anyagból készül. Ha a (7) tekercs a biztosíték átolvadásánál áramot kap, akkor a (11) pecek a tekercsbe behúzatik úgy, hogy megfelelő elrendezés mellett a pecek mellső