40544. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági szerkezet kisikló vonat számára

_ í _ forgása a fékezés következtében megszűnvén, ezek csúszni kezdenek úgy, hogy a vonat igen gyorsan önműködően fékeződik. A pofák vagy görgők rendesen mintegy 2 hüvelyknyire vannak a sínek fölött, de ügyelni kell arra, hogy az egyik külső pofa karimája és a kocsi másik oldalán levő belső pofa, ill. görgő karimája között pontosan ugyanolyan távolság legyen, mint a kerekek karimái között úgy, hogy kisiklásnál a pofák, ill. görgők, melyek az alvázat megemelik, pontosan a síntávolsággal bírjanak és keresztezéseknél, kitérőknél is a sínek közé illeszkedjenek, hogy kisikláskor, ha pld. a kocsi a 2. ábrában föltüntetett helyzetből jobbra akarna kitérni, a (c) pofa az egyik sínbe, a (b) pofa a másik sínbe kapaszkodhassék, miáltal a kerekek rögtön a sínek fölé emeltetnek és a fékek azonnal működésbe jönnek, mire a (b) és (c) pofák addig csúsznak a síneken, míg a vonat meg nem áll. Természetesen az egyes alkatrészek még sokféleképpen változtathatók anélkül, hogy a találmány lényege változást szenvedne, mely lényeg abban áll, hogy egy vonatrésznek kisiklásakor a kisikló rész a veszedelmes pályából megemeltetik és egyidejűleg önműködően fékeztetik, mielőtt még akár a fölépítmény, akár a forgalmi eszközök megsérülnének. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Biztonsági szerkezet kisikló vonatok számára, jellemezve a lokomotivok vagy a kocsik alvázain elrendezett, a síneket elhagyó tengelyeket és kerekeket megemelő pofák által. 2. Az 1. alatt igényelt szerkezetnek egy foganatosítási alakja, jellemezve a kisikló kerekeket megemelő és egyidejűleg a légfékeket működésbe hozó pofák által. 3. Az 1. és 2. alatt igényelt szerkezetnek egy foganatosítási alakja, jellemezve egy-egy, a kocsikerekek oldalán kívül és belül elrendezett.a vonatkisiklásnál mindig a menetiránnyal ellenkező irányban kicsapódó, az alvázat megemelő és a vonat ' egész hosszában a légfékeket működésbe hozó pofa által. 4. Az 1—3. alatt igényelt szerkezetnek egy foganatosítási alakja, jellemezve a végek felé nagyobbodó és a közép felé ellaposodó (g) karimával bíró külső pofák által. 5. Az 1—4. alatt igényelt szerkezetnek egy foganatosítási alakja, jellemezve végig egyenlő magasságú karimákkal ellátott belső pofák által. 6. Az 1—5. alatt igényelt szerkezetnek egy foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy egy kül3Ő és egy, az ellenkező oldalon levő belső pofának távolsága a síntávolsággal egyenlő. 7. Az 1—6. alatt igényelt szerkezetnek egy foganatosítási [alakja, jellemezve végükön legömbölyített, alsó szélükön pedig laposan görbített, a csapágycsészék alatt az alvázhoz erősített tartóban forgathatóan, ágyazott és nyugalmi állapotban az (y) rugók által vízszintes helyzetben megtartott pofák által, melyek a kerekeknek a sínről való lefutásánál a sínekhez ütődnek és a menetirány és a rúgó feszereje ellenében elforognak, miáltal a kerekek ismét a sínmagasságra fölemeltetnek. 8. Az 1—7. alatt igényelt szerkezeteknek egy foganatosítási alakja, jellemezve á csapágyakba behelyezett, fölső végükön (16) csapágycsészékként kiképezett (15) konzolok által, melyek, mikor az emelőpofák az alvázat megemelik, a kerekek tengelycsapjainak ágyazásul szolgálnak, bár rendesen velük nem érintkeznek. 9. Az 1—8. alatt igényelt szerkezetnek egy foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy úgy a belső, mint a külső pofák közvetlenül az alváz keretéhez vannak erősítve és úgy vannak elrendezve, hogy a kerekek egész terhelését föl vehetik és távolságuk a síntávolsággal megegyezvén, azt a sínekre átvihetik. 10. Az 1—9, alatt igényelt szerkezetnek egy foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a csúszó pofák helyett görgők vannak elrendezve.