40538. lajstromszámú szabadalom • Eljárás áramvezető fémes összeköttetések előállítására izzószálak és áram hozzávezető huzalok között elektromos izzólámpáknál

a két részt egyenletesen erősen egymáshoz forrasztja, dacára annak, hogy azok heterogén anyagokból állanak és miután kezünkben van tetszés szerinti nagyságú forrasztási csomót készíteni, ennélfogva ilyen módon olyan összeköttetést létesíthetünk, mely a legkisebb gyakorlatilag elérhető átmeneti ellenállást mutatja. Ugyanazt az eredményt érjük el, ha szénszál helyett egy másik, pl. fémes izzószálat vagy borból, sziliciumból stb. való izzószálat veszünk vagy más nehezen olvadó karbidét választunk. A jelen eljárás céljaira nem szükséges a wolfrámkarbidet (vagy ha más karbideket alkalmazunk, akkor nem kell ezeket) tiszta állapotban alkalmazni. Alkalmazhatjuk közvetlenül a nyersterméket úgy, ahogy pl. azt Moissan eljárása szerint, a fönti példában pl. wolfrámsavnak szénnel való redukálása útján megkapjuk, amely állapotban annak széntartalma 067%-tól 6'33%-ig változhat. Mindenesetre azon termékek, melyek megközelítőleg a CWa

-képletnek felelnek meg, jobban alkalmasak úgy a karbidnek fémben való szénben szegényebb szilárd oldatainál, valamint a szénben dúsabb termékeknél is, mert egyrészt a szénnek a megnedvesíthetősége olvasztott fémek által, mint már Moissan fölismerte, az utóbbinak széntartalmától függ, míg másrészt a szénben dúsabb termékek könnyenleveles gráfitot választanak le, miáltal az izzószál és szálhordozó között elért összeköttetés lazíttathatnék. Az izzószálak és szálhordozók karbidek vagy ezek szilárd oldatai segélyével való összeforrasztásának egy második foganatosítási módja abban áll, hogy ezeket igen finoman porított állapotban valamely kötőszernek épen elegendő mennyiségével pl. gutnmiarabikummal, cukoroldattal stb. vagy kötő kolloidos fémekkel vagy kolloidos oxidokkal fölkenhető masszává dolgozzuk föl, ezt az összekötőhelyekre rávisszük, szárítjuk és ezután melegítéssel vagy közönséges módon vagy az elektromos áram segélyévél, adott esetben fényívben és esetleg a levegő távoltartása mellett, akár vakuumban vagy gázokban vagy gőzökben, pl. világítógázban, hidrogénben, nitrogénben, benzingőzben stb. lassanként fehér izzásig hevítjük, illetve olvadásra vagy zsugorodásra hozzuk. Ezen foganatosítási mód egy változata abban áll, hogy a karbideket vagy ezeknek szilárd oldatait nem előzőleg elkészített állapotban alkalmazzuk, hanem azokat csak a forrasztási művelet közben készítjük, amennyiben igen finoman porított nehezen olvadó fémeket szénnel vagy olyan organikus anyaggal, mely hevítésnél szenet ad le és valamely kötőszernek épen elegendő mennyiségével kenhető masszává dolgozunk föl, ezt az összekötő helyekre fölvisszük és összeforrasztása céljából, mint fönt megadtuk, hevítjük. A jelenlevő szén ekkor az alkalmazott fémeket karbidekké alakítja. Ezen foganatosítási módra különösen azok a fémek alkalmasak, melyek igenszéndús karbideket képesek alkotni, mint pl. a vanadium. Ebből a leírt eljárás számára jól alkalmazható forrasz kittet kapunk, ha pl. 90 rész poralakú vanadiumot 5 rész igen finom grafitporral és 5 rész gummiarabikummal és kevés vízzel kenhető masszává alakítunk és ezzel a leírt módon járunk el. Organikus kötőszerek helyett emellett kolloidos fémeket, kevésbé jól kollodios oxidokat alkalmazhatunk kötőszer gyanánt. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás áramvezető összeköttetések előállítására izzótestek, főképen szénszálak-és áramhozzávezető huzalok között elektromos izzólámpáknál, jellemezve azáltal, hogy nehezen olvadó fémekből való karbideket tiszta állapotban, vagy ilyen karbideket fölös szénnel, vagy az ilyen karbideknek nehezen olvadó fémekben való szilárd oldatait egyedül vagy egymás közötti keverékben forrasz gyanánt alkalmazzuk, amennyiben azokat ismert forrasztási eljárás szerint olvasztott állapotban fölvisszük a forrasztási helyekre, vagy pedig szilárd, finoman porított állapotban kötőszer segélyével kenhető maszszává alakítjuk, az összeköttetési helyekre fölvisszük és szárítás után valamely alkalmas módon, esetleg levegő távoltar-