40520. lajstromszámú szabadalom • Berendezés textilnövények áztatására és szárítására

tartány minden tartánnyal két (C, Cl) cső­vel van összekötve, melyek a megtöltési oldalon az egyik közvetlen a fenék fölött, a másik valamivel a fölső él alatt — vannak elhelyezve. A lefolyási oldalon a viz lebo­csátására két megfelelő (D, Dl) cső van elrendezve. Megtöltésnél a beeresztő (C, Cl) csövek csapjait megnyitjuk és a (D, Dl) leeresztő csövek csapjait elzárjuk. Kiürítésnél fordítva járuúk el. Ezen berendezés lehetővé teszi, hogy az áztatás folyamán a vizet akárhányszor meg­újítsuk, továbbá lehetővé teszi, hogy a víz tetszésszerinti folytonos megújítását alulról fölfelé, fölülről lefelé vagy keresztirányban. Mihelyt a víz az áztatandó anyagot át­hatja, az áztatás megkezdődik. Ha ez be­fejeztetett, a vizet teljesen lebocsátjuk és az anyag a megszáradásig bennmarad. Az egyik tartány vize (E) lopók segélyé­vel a másikba vezethető. Pl. hogy az egyik tartány vizét (4. ábra) a másodikba ve­zessük, előbb ezt kiürítjük és az összes csöveket elzárjuk. Azután az (E) lopót úgy akasztjuk be, hogy hosszú szára az első tartány közbenső feneke alá érjen és rö­vid szára a második tartány nyilt fölső ré­szére feküdjék. Ezután a lopót megszívjuk. Minden tartány feneke és közbenső (A) fenéklapja között egy oldalnyílás van, me­lyet egy (F) csőtoldat vesz körül, mely a tartány és a szárító berendezés alsó részé­nek összekötésére szolgál. A csőtoldat alap­ján egy tömített (d) tolózár van, mely áz­tatás közben zárva marad és csak szárítás­kor nyittatik ki. A szárító berendezés hordozható és két részből áll. Az egyik rész a (H) cső, mely­nek egyik vége a tartányok (F) esőtolda­tára illik, a másik végén pedig egy (1) töl­csérben végződik. Ezen (H) csövet azon tar­tánnyal kötjük össze, melyben szárítani akarunk. Azután a (G) tolózárat kinyitjuk és az (I) tölcsérrel összekötött injektor vagy elébe helyezett ventilátor segélyével levegőt hajtunk be. Ezen levegő azon kamrában kering, me­lyet a tartányfenék és oldallapjai és az át­tört (A) közbenső fenéklap képez és csak az (A) közbenső fenéklap nyílásain át távoz­hat, azután a szárítandó anyagon áthatol, ennek nedvességét magával, ragadja, végül a szárító berendezés második, fölső részé­hez kerül. Ezen gulaalakú (J) fölsőrészt a tartányok közelében tartjuk és azon tartány tetejére helyezzük, melyben szárítani aka­runk. Benne egy külön aspirátor vagy ven­tilátor van elhelyezve, mely a levegőt alul­ról fölfelé húzza és azután alkalmas módon kihajtja. Az ily berendezés összes tartányai egy­formák, hogy valamennyire ugyanazon szá­rító berendezés legyen alkalmazható. A föntebb leírt berendezés előnyei a kö­vetkezők: először a munka folytonos, má­sodszor az anyag anélkül áztatható és szá­rítható, hogy a művelet közben hozzányúlni kellene. Az áztatás tartama körülbelül 3 nap (24 órás). A szárítás tartama attól függ, hogy 24 óra alatt hány szárítás eszközölhető minden tartányban. Feltéve, hogy egy szá­rítás hat óra hosszat tart, úgy a negyedik naptól kezdve hat óránként egy-egy tartány szárítása eszközölhető. Ennélfogva négy tar­tány és egy szárító berendezés egy teljes telepet képez. A napi teljesítmény egyenlő azon tartá­nyok össztérfogatával, melyek 24 óra alatt kiszáríthatók. Pl. 2000—40000 kg. 24 órás napi teljesítmény számára hat, egyenként 500 ma fenékterületű tartányból álló telep ós egy szárító berendezés szükséges. Az áztatás után lebocsátott víz gazdag trágyatartalmú, ülepesztő medencékbe ve­zethető és a csapadék közvetlenül trágya­ként fölhasználható vagy tovább földolgoz­ható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Folytonos áztató és szárító berendezés, textilnövények számára, jellemezve te­lepekben elrendezett helytálló függélyes tartányok által, melyek mindegyikében úgy az áztatás, mint a lecsöpögtetés és szárítás egymásután történik úgy, hogy folytonos üzem jön létre, anélkül, hogy üzemközben az anyaghoz nyúlni kellene.

Next

/
Thumbnails
Contents