40520. lajstromszámú szabadalom • Berendezés textilnövények áztatására és szárítására
tartány minden tartánnyal két (C, Cl) csővel van összekötve, melyek a megtöltési oldalon az egyik közvetlen a fenék fölött, a másik valamivel a fölső él alatt — vannak elhelyezve. A lefolyási oldalon a viz lebocsátására két megfelelő (D, Dl) cső van elrendezve. Megtöltésnél a beeresztő (C, Cl) csövek csapjait megnyitjuk és a (D, Dl) leeresztő csövek csapjait elzárjuk. Kiürítésnél fordítva járuúk el. Ezen berendezés lehetővé teszi, hogy az áztatás folyamán a vizet akárhányszor megújítsuk, továbbá lehetővé teszi, hogy a víz tetszésszerinti folytonos megújítását alulról fölfelé, fölülről lefelé vagy keresztirányban. Mihelyt a víz az áztatandó anyagot áthatja, az áztatás megkezdődik. Ha ez befejeztetett, a vizet teljesen lebocsátjuk és az anyag a megszáradásig bennmarad. Az egyik tartány vize (E) lopók segélyével a másikba vezethető. Pl. hogy az egyik tartány vizét (4. ábra) a másodikba vezessük, előbb ezt kiürítjük és az összes csöveket elzárjuk. Azután az (E) lopót úgy akasztjuk be, hogy hosszú szára az első tartány közbenső feneke alá érjen és rövid szára a második tartány nyilt fölső részére feküdjék. Ezután a lopót megszívjuk. Minden tartány feneke és közbenső (A) fenéklapja között egy oldalnyílás van, melyet egy (F) csőtoldat vesz körül, mely a tartány és a szárító berendezés alsó részének összekötésére szolgál. A csőtoldat alapján egy tömített (d) tolózár van, mely áztatás közben zárva marad és csak szárításkor nyittatik ki. A szárító berendezés hordozható és két részből áll. Az egyik rész a (H) cső, melynek egyik vége a tartányok (F) esőtoldatára illik, a másik végén pedig egy (1) tölcsérben végződik. Ezen (H) csövet azon tartánnyal kötjük össze, melyben szárítani akarunk. Azután a (G) tolózárat kinyitjuk és az (I) tölcsérrel összekötött injektor vagy elébe helyezett ventilátor segélyével levegőt hajtunk be. Ezen levegő azon kamrában kering, melyet a tartányfenék és oldallapjai és az áttört (A) közbenső fenéklap képez és csak az (A) közbenső fenéklap nyílásain át távozhat, azután a szárítandó anyagon áthatol, ennek nedvességét magával, ragadja, végül a szárító berendezés második, fölső részéhez kerül. Ezen gulaalakú (J) fölsőrészt a tartányok közelében tartjuk és azon tartány tetejére helyezzük, melyben szárítani akarunk. Benne egy külön aspirátor vagy ventilátor van elhelyezve, mely a levegőt alulról fölfelé húzza és azután alkalmas módon kihajtja. Az ily berendezés összes tartányai egyformák, hogy valamennyire ugyanazon szárító berendezés legyen alkalmazható. A föntebb leírt berendezés előnyei a következők: először a munka folytonos, másodszor az anyag anélkül áztatható és szárítható, hogy a művelet közben hozzányúlni kellene. Az áztatás tartama körülbelül 3 nap (24 órás). A szárítás tartama attól függ, hogy 24 óra alatt hány szárítás eszközölhető minden tartányban. Feltéve, hogy egy szárítás hat óra hosszat tart, úgy a negyedik naptól kezdve hat óránként egy-egy tartány szárítása eszközölhető. Ennélfogva négy tartány és egy szárító berendezés egy teljes telepet képez. A napi teljesítmény egyenlő azon tartányok össztérfogatával, melyek 24 óra alatt kiszáríthatók. Pl. 2000—40000 kg. 24 órás napi teljesítmény számára hat, egyenként 500 ma fenékterületű tartányból álló telep ós egy szárító berendezés szükséges. Az áztatás után lebocsátott víz gazdag trágyatartalmú, ülepesztő medencékbe vezethető és a csapadék közvetlenül trágyaként fölhasználható vagy tovább földolgozható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Folytonos áztató és szárító berendezés, textilnövények számára, jellemezve telepekben elrendezett helytálló függélyes tartányok által, melyek mindegyikében úgy az áztatás, mint a lecsöpögtetés és szárítás egymásután történik úgy, hogy folytonos üzem jön létre, anélkül, hogy üzemközben az anyaghoz nyúlni kellene.
