40519. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alakban és mintázatban egybevágó csíkok előállítására

Megjelent 1907. évi december lió 3-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 40519. szára. Xiv/b. OSZTÁLY. Eljárás alakban és mintázatban egybevágó csíkok előállítására. EDUÁRD SCHOPP'S SÖHNE CÉG ÉS G. REICHERT'S SÖHNE CÉG BÉCSBEN. A bejelentés napja 1906 október hó 4 ike. Találmányunk tárgya eljárás alakban és mintázatban egybevágó csíkok előállítására, melyek a legkülönbözőbb célokra, főleg di­vatcikkek, pl. kalapokra való echarpe-ok, nyakkendők készítésére használhatók. Eme cél elérésére oly szövetet állítunk elő, melyen a szövet láucfonalával megfe­lelő szöget képező, főleg a vetülék irányá­ban futó mintákat létesítettünk és ezeket a mintákat oly hosszúra készítjük, hogy a szövetnek meghatározott szög alatt, egyenlő szélességű csíkokra való fölszeletelésével a föntebb jelzett föltétel teljesítve legyen. A mondottak megvilágítására a csatolt rajzon ily szövet egy foganatosítási alakját ábrázoltuk. A csatolt rajzon látható szövetnél a minta úgy a lánc, mint a vetülék irányában fut, oly célból, hogy a szövet szétvágása után a képződött csíkok mindkét szélén három­szöglet alakú minták képződjenek. A meg­rajzolt példán lánc irányában eső (5) minta­elem folytonos, ellenben a vetülék irányába eső (6) mintaelem a lánc irányában mérve egymástól óly (7) távolságban van és oly (8) hosszúságú, hogy mikor a szövetet a (9) vonalak mentén (átlós irányban) adott haj­lásszög alatt azonos szélességű csíkokra vágjuk, azonosan alakított és mintázott, a széleken háromszögletes mintákkal ellátott, tehát alak és mintázás tekintetében egybe­vágó darabokat kapunk. Ha már most eme darabokról a (10) háromszögeket levágjuk, oly darabokat kapunk, melyek alakja és mintázata a darabok hossztengelyéhez vi­szonyítva szimmetrikus. Látni való, hogy mintázás és alak tekin­tetében egybevágó csíkok előállítása pusz­tán átlós irányban történő elvágás által oly módon is lehetséges, hogy az adott irány­ban, pl. a vetülék irányában futó minták csakis ama később levágandó csíkokon ké­peznek mintát, melyen azok bizonyos met­szésirány és csíkszélesség alapúivételével (a csíkokhoz viszonyítva) teljesen azonos módon és elrendezésben vannak alkalmazva, t. i. két nem egymás mellett fekvő csíkon. A rajzon látható mintázás ekkor a szö­vet egész szélességén egy irányban — a vetülék irányában — fut, azonban csakis két nem egymás mellett fekvő csíkon ké­pez mintát és a közben fekvő csík által meg van szakítva. A szöveten létesített mintákat teljesen tetszőleges módon állíthatjuk eJő, első sor­ban azonban szövés útján. Eme minták (11)

Next

/
Thumbnails
Contents