40513. lajstromszámú szabadalom • Vérttörő lövedék egy palást fenekére támaszkodó kemény acélmaggal
t -v T" Megjelent 1907. évi december hó 3-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL. SZABADALMI LEIRAS 40513. szám. XIK/g. OSZTÁLY. Vérttörő lövedék egy palást fenekére támaszkodó kemény acélmaggal. GRUNWALD KÁROLY MAGÁNHIVATALNOK BREDENEYBEN. A bejelentés napja 1907 február hó 14-ike. Találmányom tárgya oly vérttörő lövedékekre vonatkozik, melyeknek egy palástra támaszkodó kemény acélmagjuk van. Találmányom célja az, hogy az ily lövedékek átcsapó erejét fokozzam. Találmányom tárgyának egy foganatosítási alakja a csatolt rajz 1. ábráján oldalnézetben, 2. ábráján fölülnézetben, részben az 1. ábra 2—2 vonala szerint vett metszetben látható. A lövedéknek edzett acélból készült (A) magja és közönséges, nem edzett acélból készült (B, Bl) palástja van, mely utóbbi (tömör) (Bl) fenékrésze az (A) mag alapfölületére fekszik, A fenékrész súlya a lövedék egész súlyának körülbelü í /< —1 /s része. A palást üreges hengeralakú (B) része, hossza legnagyobb részén köz hagyásával, veszi körül e magot, még pedig oly módon, hogy evvel közvetlenül csak a mag csúcsa alatt és alapfölülete fölött érintkezzék. A magot köz hagyásával körülvevő palást vastagsága akként van megszabva, hogy a palást a szállításnál és a lövedéknek a csőben való mozgásánál föllépő igénybevételeknek ellenállhason, de ne legyen oly szilárd, hogy a magról a céltárgyba való becsapódásánál egyszerűen lehúzassék, ellenkezőleg, a palást falvastagsága oly csekély, bogy a lövedék mozgásenergiájának aránylag kis része elégséges legyen az üreges hengeralakú palástrész elrombolá8ára. A magot a palásttal pl. sajtolás útján lehet összekötni. Mikor a mag a páncélba oly mélyre behatolt, hogy palást éri a páncélt, a palást üreges hengeralakú része a palást, főleg pedig a (Bl) fenék mozgásenergiájának hatása alatt elpusztul, mihez arra való tekintettel, hogy az üreges hengeralakú (Bl) rész falvastagsága csak igen kicsi, a fenék súlya ellenben nagy, a palást mozgásenergiájának csak kis része szükséges. Ennek az a következménye, hogy a palást fenékrésze csakis akkor szűnik meg a magnak energiát leadni, mikor a fenék vagy a (B) rész (b2) kiugrása éri a páncélt. Ez azonban csakis akkor következik be, mikor a mag közel a fenékrészéig behatolt a páncéllemezbe, mi normális lemezvastagságok esetében a páncél áttörésével egy értékű. A leírt lövedéknél tehát a palást mozgásenergiáját majdnem teljesen fölhasználjuk arra, hogy a magot a céltárgyba behajtsa. Találmányom lényegének érintése nélkül
