40493. lajstromszámú szabadalom • Rotációs mótoreke

(7) kereke ellenben a még szántatlak tar lajon jár. A mélyített és szántatlan talaj közötti magasságkülönbség' azáltal küszöbölhető ki, hogy a (7) kocsikereket a (8) tengelyen elrendezett fölfelé álló (9) nyúlványon utánállíthatóvá tesszük. A 2. ábrán föltüntetett elrendezésnél nem egy, hanem az ekekorongok egész rendszere van a kocsin lévő (3) tengelyre szerelve úgy, hogy itt egyszerre több barázdát szelhetünk, miáltal a munkaidő lényegesen kisebbedik. Ennél a kiviteli alaknál a szántókészülék a boronát is magával hordja úgy, hogy széles területen egyszerre két műveletet is végezhetünk, szántást és boronálást is. A korongok egymás mögött lépcsőzetesen is elhelyezhetők, és forgatásukat fogaskerekek közvetítésével ugyancsak a motorral nyerik s oly módon egymástól függetlenítve, hogy egyesek üzemen kívül is helyezhetők. Az ekekorongok mozgatása itt ép úgy eszközö Itetik, mint gok mozgatása itt ép eszközöltetik, mint az előző 'esetnél, Megjegyzendő még, hogy rendkívül előnyös az ekekorongokat lényegesen nagyobb sebességgel mozgatni, mint a kocsi haladási sebessége, mert ezáltal a föld szeleséhez szükséges erőt még inkább függetlenítjük a kocsi mozgatására szükségelt erőtől. így tehát egy motor végzi úgy a kocsi mozgatását, mint az ekekorong forgatását, de lehet az ekekorongot és a kocsit is külön-külön miótorral hajtani úgy, hogy a két mozgató erő még inkább függetleníthető egymástól. Ha ellenben egy, motort akarunk használni, mely tisztán csak az ekekorongot forgatja, úgy bármily talaj megmunkálására elegendő egy ló, mert a lónak tisztán csak a kocsi súlyát kell legyőznie^ az ekekorongot ellenben a (10) motor mozgatja. így tehát jelen rotációs miótorek© segélyével elértük azt a célt, hogy a lejtős* hegyes talajt ép oly jftl- és gazdaságosan, mint gyorsan míveltethetjük, mint síktalajt, anélkül, hogy ezáltal túlságos nagy befektetési költségek szükségeltetnének. Szántás után az ekekorong működésen kívül helyezendő, mert egyrészt az ekekprongnak a talajon való csúszása által a korong és a rajta lévő ekevasak nagymérvű kopásnak volnának kitéve, sőt azok esetleg el is törnének, másrészt pedig az ekekorong forgatását eszközlő motor most a kocsit továbbíthatja, miáltal a szántás közben esetleg használt vonóállat fölöslegessé válik, vagy pedig a mőtort kisebb gazdasági gépek hajtására, vagy más célokra akarjuk fölhasználni. Mindezen esetekben, mint említtetett, a (2) ekevasakkal ellátott (1) ekekorong működésen kívül helyezendő, ami azáltal eszközöltetik, hogy az ekekorongot fogasrúd és fogasszegmens segélyével fölemeljük. A gép ezen részletét a 4. ábra tünteti föl. Ugyanis az (1) korong (3) tengelyével együtt egy (11) villaalakú kar útján a (12) csap körül elforoghat (4. ábra). Ez az elforgatás azáltal van lehetővé téve, hogy a (11) karhoz alkalmas módon a (13) fogazott körszegmens van erősítve, mely körszegmens fogaiba a (14) fogaskerék kapaszkodik (4. ábra). A (14) fogaskerék szilárdan ágyazott tengelyére van továbbá még a (15) fogaskerék is ékelve, mely a (16) fogazott rúdtól nyert mozgását a (14) keréknek adja át. A (15) kerék a (13) fogazott szegmensen legördül, miáltal a (2) ekevasakkal ellátott (1) ekekorong a (12) csap körül elfordul és a talaj fölé a kocsira emelkedik, ahol helyzetében biztosíttatik. Az ekének mot orral való működtetése által elérjük azt, hogy a kocsi a motor megfelelő átkap csolása segélyével előre és hátra is mozoghat, a szántókészülék és a hajtókerék be- és kikapcsolható^ s végre minkét haladási irány beszüntetésével & mótor ereje csupán a szíjkoroogra hathat. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Rotációs mőtoreke, jellemezve' egy, az ekére szerelt és oldalán körben ekevasakkal ellátott éles sfcélfi ekekorong által, mely korong a kocsit hajtó szerkezettől függetlenül mozgattatok oly módon, hogy a korong a kocsi haladási irányával ellenkező értelemben forog-