40458. lajstromszámú szabadalom • Összegezőgép
- 3 -kek fölszabadulnak és a (64) kampós emeltyűk a számtárcsák alkalmas helyén elrendezett (63) ütközőpeckek pályájába nyúlnak. Az (58) tengely forgatása alkalmával az (59) számtárcsák (67) fogaskerekeikkel és (68) továbbító tárcsáikkal együtt a súrlódás által magával vitetnek mindaddig, amíg (63) ütköző peckük a megfelelő (64) kampós emeltyűhöz nem ütközik és a számtárcsát ily módon rögzíti. A forgás addig folytatódik, amíg a (62) emeltyű ismét becsapódik a (60) tárcsa (61) kivágásába, ill., miután egy teljes fordulat végeztetett el, amely alatt valamenynyi számtárcsa hosszabb-rövidebb útleírása után a zérus állásba jutott. A (62) emeltyűnek a (61) kivágásba való becsapódása alkalmával a (64) emeltyűk nyugalmi helyzetükbe és a (65) rugók munkaállásukba kerülnek vissza. Ha egy tetszőleges billentyűt szorítunk le, akkor ez ágyazása folytán a (19) emeltyűt és vele a (10) fogasszegmentet is lefelé mozgásra kényszeríti. A mozgás azáltal határolódik, hogy az illető billentyűs emeltyű (23) nyúlványa a (24) kengyel (27) harántgerendájához ütődik, amiáltal a kengyel ezen része lefelé és a (26) fog fölfelé mozgattatik és hajtókerékkel kapcsolódásba jut, amelyet rögzít. • A (23) nyúlványok hosszának megfelelően, a (10) fogasív közvetítésével a (14) hajtókerék nagyobb vagy kisebb mértékű, a számaránynak megfelelő elfordulását idézzük elő úgy, hogy a (15) fogaskerékpárok első fogaskereke, pl. a (3) billentyű lenyomása alkalmával három foggal és a (7) billentyű lenyomásakor (7) foggal forgattatik el. Az összegezés megkezdésekor az első f ogaskerékpár (77) fogaskerekével az első (jobboldali) számtárcsa (67) fogaskereke áll kapcsolatban úgy, hogy ha a (3) és (7) billentyűk lesznek megütve, az első (57) nyílásban egymásután a (3) és (0) számjegy jelenik meig; a megfelelő számtárcsák forgása alkalmával, mivel egy teljes fordulat ment végbe, (69) továbbítójuk a második (15) fogaskerékpár első fogaskerekével jön kapcsolatba, ami által az egy foggal forgattatik el. Mivel a második fogaskerékpár második (77) fogaskereke a második számtárcsa (67) fogaskerekével kapcsolódik, ez is egy egységgel lesz elforgatva, aminek folytán a hozzátartozó (az elsőtől balra fekvő) (57) nyílásban, az (1) szám, tehát mindkét nyílásban 7:3 eredménye, a (10) szám jelenik meg. Ha tovább folytatott összegezésnél a második számtárcsa (10) egységgel forgattatott el, a hozzátartozó (69) továbbító elforgatja a harmadik (15) fogaskerékpárt, mely a második (77) fogaskereke útján kapcsolódik a harmadik számtárcsával és ezt. megfelelő számú egységgel forgatja el. Ha az egyik összegezendő oszloppal végeztünk, a szekrényt a (77) továbbító egy fél fordulata által jobbfelé toljuk el úgy, hogy a második számtárcsa jut az első fogaskerékpárral kapcsolatba és az első számtárcsa az összegezés további folyamán ki van kapcsolva. A (38) rögzítőemeltyűk az összegezőkerekeket mindenkori helyzetükben rögzítik. Ha azonban az illető (15) fogaskerékpárt és vele együtt a (37) kilincskereket a (69) továbbító elforgatja, a (38) emelő (39) rúgójának hatása ellenére az egyidejűleg elhaladó továbbítótárcsa (70) hézagát elkerülheti mindaddig, míg a (37) kilincskerék következő fogába csapjódhatik. Hogy a billentyűk fölületes megütése esetén ellenőrizhessünk és elkerüljük, hogy az összegezést újból kelljen megkezdeni, a (43) tengelyen a (45 46) könyökemeltyűt rendezzük el. A (46) kar fogakkal van ellátva és a (48) rögzítőt hordja (1. 7. ábrát), mely a (19) emeltyű útja számára egy (80) hézaggal bír. A (46) kar nagyobb megterhelése folytán a (45) kar célszerűen rézsútos vége a (19) emeltyű (44) harántrúdjához támaszkodik; a billentyűs emeltyűk (23) nyúlványai egy-egy (41) foggal vannak ellátva, amelyekkel szembe helyezkedik a (48) rögzítő és a (19) emeltyű egy rugalmas kilinccsel bír, mely a (45 46) könyökemeltyű pályájában fekszik. A (45) karnak csak fölfelé