40452. lajstromszámú szabadalom • Árbóc távvezetékekhez

pező (3) laposvassinek az (1) betontestnek a talajból kiálló fölső (la) részébe akként vannak beeresztve, hogy külső fölületüka betontest külső fölületébe essen, míg a (2) oszlopra laposan ráfekszenek és a beton­test (la) részében egészen a talaj köze­léig érnek. A (2) oszloppal a (3) sinek az 5. és 6. ábra szerint nem ábrázolt csavarok útján vannak összekötve, míg az (1) betontest­nek a talaj fölé nyúló (la) részével két csoportba osztott, az (la) részbe ennek külső rétegébe beágyazott, élükre állított, vízszintes (9) laposrudak közvetítésével vannak a (10) csavarok segélyével össze­kötve. A két egymással derékszöget képező és egymástól független (9) laposvascsoport az (la) részen különböző magasságban van el­helyezve, egy-egy csoportnak két-két (9) laposvasa pedig egymással egy magasság­ban van elrendezve. Eme két-két, egy magasságba eső lapos­vas végeinek közelében a beton testbe be­ágyazott, harántirányú (11) rúd útján van egymással mereven kapcsolva. A (3) la­posvasakat a (9) laposvasak és (11) rudak a kengyelalakú (12) vasrudakkal kötik ösz­sze, melyek a (11) rudakat a (9) laposvar sak közelében fogják körül. Ezek a (9) laposvasak és (11 12) rudak képezik a be­tontest vasbetétjét. A (12) rudak függé­lyes irányban lefelé nyúlnak és arra szol­gálnak, hogy a betontest hajlítási szilárd­ságát fokozzák, míg a (9) laposvasak a betontest elszakadását gátolják mag és az egymás fölött és egymás mellett fekvő, egymást keresztező (11) vasrudakkal együtt a főleg az (1) betontest fölső részén ér­vényesülő, a (3) sinek által átvitt húzási feszültségeket viszik át és osztják ©1 a (12) rudakon, melyek azokat közvetlenül az (1) betontest belsejére viszik át és eb­ben elosztják. Az egyes (9) laposvasakat nem kell ok­vetlenül különböző magasságokban elren­dezni, lehetne azokat a 6. ábrán a (13)­nál jelzett módon egy magasságban is al­kalmazni és egymással gyűrűvé egyesíteni. Minthogy a megrajzolt két foganatosí­tási alaknál a (3) sinek nem érnek egé­szen a talajig, hanem a talaj fölött vég­ződnek, a (3) sinek megeresztésénél föld­kiemelés fölösleges, ezenkívül a (7), ill. (10) és (11) kapcsolórészek sincsenek na­gyobb mérvű rozsdásodásnak kitéve. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. A 35735. számú törzsszabadalomban vé­dett, távvezetékekhez való árbocok egy foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a beton alapozórész külső arma­túráját képező vassínek az alapozórészbe beágyazott és egymással rudak segélyé­vel mereven kapcsolt harántirányú la­posvasakkal vannak oldhatóan össze­kötve, mely rudak a maguk részéről közvetlenül vannak a betontest betét­jét képező vasrudakkal összekötve és ezekkel és a laposvasakkal együtt, a betontest vasbetétjeit képezik oly cél­ból, hogy a vassínekben föllépő húzási igénybevételeket a laposvasak és kap­csoMrudak közvetítésével a betétru­dakra átvinni és a betontestben elosz­tani lehessen. 2. A 35735. sz. törzsszabadalomban védett árboc egy foiganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az egymással kapcsolt hosszanti rudak által képezett betét a külső armatúra egyenes folytatását ké­pezi, amennyiben a vasbetétek fölső vé­geiken szabadon fekszenek és a sinek a betétek szabad fölületére fekszenek és azokkal oldhatóan vannak kapcsolva. 3. A 2. alatt védett árboc egy foganato­sítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a betétet képező vasrudak a betontest külső rétegében fekszenek, és a beton­test nincs egész hosszán a talajba be­ásva, fölső, a talajból kinyúló részén pedig oly módon vékonyodik meg, hogy a betétek külső fölületei eme rész fölü­letébe essenek. 4. Az 1—3. alatt védett árboc egy foga­natosítási alakja, azáltal jellemezve,

Next

/
Thumbnails
Contents