40452. lajstromszámú szabadalom • Árbóc távvezetékekhez

pező (3) laposvassinek az (1) betontestnek a talajból kiálló fölső (la) részébe akként vannak beeresztve, hogy külső fölületüka betontest külső fölületébe essen, míg a (2) oszlopra laposan ráfekszenek és a betontest (la) részében egészen a talaj közeléig érnek. A (2) oszloppal a (3) sinek az 5. és 6. ábra szerint nem ábrázolt csavarok útján vannak összekötve, míg az (1) betontestnek a talaj fölé nyúló (la) részével két csoportba osztott, az (la) részbe ennek külső rétegébe beágyazott, élükre állított, vízszintes (9) laposrudak közvetítésével vannak a (10) csavarok segélyével összekötve. A két egymással derékszöget képező és egymástól független (9) laposvascsoport az (la) részen különböző magasságban van elhelyezve, egy-egy csoportnak két-két (9) laposvasa pedig egymással egy magasságban van elrendezve. Eme két-két, egy magasságba eső laposvas végeinek közelében a beton testbe beágyazott, harántirányú (11) rúd útján van egymással mereven kapcsolva. A (3) laposvasakat a (9) laposvasak és (11) rudak a kengyelalakú (12) vasrudakkal kötik öszsze, melyek a (11) rudakat a (9) laposvar sak közelében fogják körül. Ezek a (9) laposvasak és (11 12) rudak képezik a betontest vasbetétjét. A (12) rudak függélyes irányban lefelé nyúlnak és arra szolgálnak, hogy a betontest hajlítási szilárdságát fokozzák, míg a (9) laposvasak a betontest elszakadását gátolják mag és az egymás fölött és egymás mellett fekvő, egymást keresztező (11) vasrudakkal együtt a főleg az (1) betontest fölső részén érvényesülő, a (3) sinek által átvitt húzási feszültségeket viszik át és osztják ©1 a (12) rudakon, melyek azokat közvetlenül az (1) betontest belsejére viszik át és ebben elosztják. Az egyes (9) laposvasakat nem kell okvetlenül különböző magasságokban elrendezni, lehetne azokat a 6. ábrán a (13)nál jelzett módon egy magasságban is alkalmazni és egymással gyűrűvé egyesíteni. Minthogy a megrajzolt két foganatosítási alaknál a (3) sinek nem érnek egészen a talajig, hanem a talaj fölött végződnek, a (3) sinek megeresztésénél földkiemelés fölösleges, ezenkívül a (7), ill. (10) és (11) kapcsolórészek sincsenek nagyobb mérvű rozsdásodásnak kitéve. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. A 35735. számú törzsszabadalomban védett, távvezetékekhez való árbocok egy foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a beton alapozórész külső armatúráját képező vassínek az alapozórészbe beágyazott és egymással rudak segélyével mereven kapcsolt harántirányú laposvasakkal vannak oldhatóan összekötve, mely rudak a maguk részéről közvetlenül vannak a betontest betétjét képező vasrudakkal összekötve és ezekkel és a laposvasakkal együtt, a betontest vasbetétjeit képezik oly célból, hogy a vassínekben föllépő húzási igénybevételeket a laposvasak és kapcsoMrudak közvetítésével a betétrudakra átvinni és a betontestben elosztani lehessen. 2. A 35735. sz. törzsszabadalomban védett árboc egy foiganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az egymással kapcsolt hosszanti rudak által képezett betét a külső armatúra egyenes folytatását képezi, amennyiben a vasbetétek fölső végeiken szabadon fekszenek és a sinek a betétek szabad fölületére fekszenek és azokkal oldhatóan vannak kapcsolva. 3. A 2. alatt védett árboc egy foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a betétet képező vasrudak a betontest külső rétegében fekszenek, és a betontest nincs egész hosszán a talajba beásva, fölső, a talajból kinyúló részén pedig oly módon vékonyodik meg, hogy a betétek külső fölületei eme rész fölületébe essenek. 4. Az 1—3. alatt védett árboc egy foganatosítási alakja, azáltal jellemezve,