40409. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kenyér előállítására

Az eljárás a következő: A liszttől elválasztott korpát kellő menynyiségű vízzel keverve melegítjük. Az e célra szükséges hőmérsékletek 45 egészen legföljebb 68—70° C. között fekszenek. A melegítést 45° C;-tól kezdve célszerűen fokozatosan végezzük. A melegítést akkor hagyjuk abba, ha a termék vizes szűrt kivonata a Fehling-féle oldatot erősen redukálja és maga a termék kissé savanykás ízt kezd fölvenni. Az ekképen kapott terméket azután megfelelő módon megszárítjuk, mimellett a hőmérsékletnek szintén nem szabad 65—70° C.nál nagyobbnak lennie, hogy a fehérje koagulálását elkerüljük, ami csak ezen hőmérsékletnél magasabb hőmérsékletek mellett következik be. A szárítás tökéletes befejezése után a terméket megőröljük és a kapott lisztet a másodrangú liszttel összekeverjük. Ezen keveréket ezután kellő víz stb. hozzáadása után a fehér lisztből készült előtésztához a tésztakészítés előtt, tetszés szerint, vagy a törzeszabadalomban megadott százalékarányban, vagy más arányban, például félannyit hozzáadunk, mire a kenyeret szokásos módon sütjük. A törzsszabadalom összes módosításainál azt találtam, hogy a föltárófolyamat hőmérséklete és tartama lehető tökéletes föltárás és jó emészthetőség elérése céljából csaknem megfordított arányban áll, mimellett nagy hőmérsékletnél való gyors föltárás és alacsony hőmérsékletnél való szárítás esetén fehérebb kenyeret kapunk és a föltárás módja is többé vagy kevésbé befolyásoltatik. Végül megjegyzendő, hogy bizonyos sütetek előállításánál, amennyiben a korparészek föntleírt különleges föltárási módjait alkalmazzuk, a kétszeri kelesztést (előtészta- és kész tészta kelesztést) is elkerüljük és a sütőfolyamat előtt a tészta egyszeri kelesztése elegendő. Ezen esetben, valamint akkor is, ha a sütetet sütőporral vagy hasonlóval lazítjuk, a 60°/o-ot kitevő fehér lisztet a másodrangú liszttel és a korpából kapott liszttel összekeverjük, mire a tésztakészítést végezhetjük. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás kenyérnek a 36770. számú törzsszabadalom értelmében való előállítására, jellemezve azáltal, hogy a korpa. részek különálló föltárásánál magasabb hőmérsékletet (78° és följebb) rövidebb ideig vagy pedig alacsonyabb hőmérsékletet^0

— 70°) hosszabb ideig hagyunk a föltárandó korpára hatni. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a kenyérkészítéshez használandó korpát föltárása céljából víz hozzáadása által tésztává dolgozzuk föl és azután ezen tetszésszerinti alakra hozott tésztát sütésnek vetjük alá. 3. Az 1. és 2. igénypontok szerinti eljárás kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a kapott korpaterméket megszárítjuk, ezután fölaprítjuk és azután a törzsszabadalomban jellemzett módon kenyérkészítéshezpótlék gyanánt használjuk. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a korpa föltárásánál a szénhydrátok cukrosítását azáltal akadályozzuk meg, hogy cerealint hatástalanná tesszük és pedig oly módon, hogy a melegítést gyorsan 70° C.-nál magasabb hőmérsékletnél végezzük. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a kapott korpalisztet az esetben, ha a kenyér vagy más sütet lazítószere gyanánt sütőport vagy más vegyszereket alkalmazunk, a másodraDgú liszttel és a fehér liszttel összekeverjük. 6. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a korpát, miután vegyszerek vagy természetes szerek (diasztázát tartalmazó malátakészítmények, élesztőgombák, stb.) hozzáadása után ismert módon föltártuk, megszárítottuk és megőröltük, nem adjuk mindjárt a kenyérkészítéshez szolgáló fehér-, illetve fehér- és másodrangú liszthez, hanem csak a végleges tésztakészítés alkalmával a tökéletesen elő-