40372. lajstromszámú szabadalom • Ágyazás síksziták számára

Megjelent 1907. évi november lió 14-én. MAGY. jg*^ KIR. SZABADALMI HIVATAL szabadalmi leírás 40872. szám. X/i. OSZTÁLY Ágyazás síksziták számára. GRAEPEL HUGÓ GÉPGYÁROS BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 augusztus hó 3-ika. Azon törekvés, hogy malmokban a szitálási munka mechanikai erőknek segélyével foganatosíttassák, a szitálógépeknek (lengő szitáknak, szitahengereknek, centrifugális szitáknak stb.) föltalálására vezetett. De nemsokára bebizonyult, hogy mindezen szitálógépek a speciális malomtechnikai szempontból nem képesek a kézzel való ezitálást pótolni, mert, míg ennél a szita bárom tengely körül forog, addig a mechanikai szitálásnál a szitának mozgatása csak egy síkban történik. A szitálási technikának egy további haladása a síkszitának föltalálása volt, melynek elméletileg szintén csak egy síkban (a) vízszintesben) kellett mozognia, de mely a gyakorlatban mégis három tengely körül mozog, mely mozgások azonban éppenséggel nem szándékosak és az üzemben hátrányosan válnak érezhetőkké. Azáltal ugyanis, hogy teljesen lehetetlen a síkszitát még négy pontban is, nemhogy több pontban (nádfelfüggesztés pl. 4x4 = 16 esetleg több pálcával) mathematikailag pontosan vízszintesen ágyazni ill. ebben az ágyazásban üzem közt is megtartani, a síkszita a vízszintes síkban, tehát függélyes középtengelye körül végzett mozgásán kivül, a tér- , nek két vízszintes tengelye körül is végez mozgásokat, melyek az egész ágyazási rendszernek, a rudazatnak és az épületnek igen káros igénybevételeit okozzák. Ettől eltekintve azonban üzemközben az ágyazási helyek (alátámasztások, felfüggesztések) két-két túlérzékeny pontot képeznek melyek folytonos és gondos ápolást igényelnek. Ezen hátrányok elkerülésére legkülönbözőbb javaslatok tétettek és kísérleteket végeztek anélkül azonban, hogy mindeddig sikerült volna célt érni, mint a hogy ez mindaddig nem is sikerülhet, míg az ágyazás csak egyes pontokon történik, mivel az ágyazási elemek (támasztási vagy felfüggesztési rudak) nem készíthetők el pontosan mathematikailag egyenlő hosszúságban és vastagságban és mert ezen elemek, még ha az említett méretek tekintetében mathematikailag pontosan egybevágnának is, üzem közben csakhamar egyenlőtlen deformatiókat szenvednek. A jelen találmány tárgya már most oly ágyazás síksziták számára, melynél az említett hátrányok teljesen elkerültetnek és pedig azáltal, hogy a síkszitának ágyazása , nem egyes, egymástól elkülönített ponto-