40371. lajstromszámú szabadalom • Elektromos berendezés egy optikai műszerek átlátszóságát gátló ellenőrző működtetésére

úgy, hogy az ellenző záróhelyzetében fogva­tartatik. Az (5) szekrényben elrendezett (14) elek­tromágnes gerjesztésénél a (11) fegyver­zetet vonzza. Az áram bevezetésére a szek­rény födelén átmenő (15) vezetékek szolgál­nak. Az áramkört a találmány tárgyával egyesíthető alkalmas pénzbedobó szerkezet segélyével zárhatjuk, mikor is az elektro­mágnest csak egy pillanatra, illetőleg a fegyverzet vonzatására elég hosszú ideig gerjesztjük úgy, hogy az ellenző nyitott helyzetébe (lásd 3. ábra pontozott helyzetet) forgattatik el. Az ellenzőt működtető (8) emelő egy gátló szerkezettel van összekötve, mely egy, a (17) bakban ágyazott (16) emelőből áll, mely fölső végén a (19) elektromágnes (18) fegyverzetét viseli. A (19) elektromágnes (15') vezetékei az (5) szekrény falán men­nek át. A (16) emelőnek a (17) bakból előre­nyúló kaija ('20) folytatásával az (5) szek­rény fenekén át lefelé görbül és (21) vége az ellenzőt működtető (8) emelő végének megfelelően végződik úgy, hogy a (8) emelő kilengésénél végével a (16) záróemelő vé­gébe ütközik és ezt a (22) rúgó ellenében lefelé nyomja. Ha az ellenzőt működtető emelő a záróemelő mellett elhaladt, a (22) rúgó a záróemelőt eredeti, vagyis oly ál­lásába viszi vissza, mikor az ellenzőt mű­ködtető emelő útjában áll, miáltal utóbbi és az ellenző maga is a záróemelő újabbi sülyedéséig nyitott helyzetükben maradnak. Az ellenzőt működtető emelő egy bizo­nyos, előre meghatározott idő múlva válik szabaddá, midőn a (19) elektromágnes a rajzon nem ábrázolt pénzbedobó készülék további működése által gerjesztetik, mikor is a (18) fegyverzet vonzatása következté­ben a (16) záróemelő a (22) rúgó ellenében elforgattatik és (21) vége lesülyed (lásd a 4. ábrán tört vonalakat és az 5. ábrán tel­jes vonalakat). Mihelyt ez megtörtént, a (12) rúgó a (8) emelő (11) fegyverzetét a (14) elektromágnestől elhúzza és az ellenzőt záró helyzetébe hozza. Hogy a (8) és (16) emelők végei biztosan találjanak egymásra, az emelők egymás felé fordított fölületeiken — mint azt a 6. ábrán (23)-nál látjuk — lépcsőzetesen vannak kiképezve. Az 5. ábrán a teljesen kihúzott vonalak az emelők viszonylagos helyzetét láttatják nyitott ellenző esetében, mikor az ellenző (8) emelője a záróemelő vége fölött el akar siklani, a törtvonalak pedig a záróemelő helyzetét láttatják abban az esetben, mikor az ellenző emelője az ennek pályájában fölfelé mozgó záró emelő fölött elsiklott. A záróemelőnek a 4. ábrán törtvonalak­kal föl tüntetett helyzeténél az emelő (21) vége az ellenző emelőjének vége alatt fek­szik, oly célból, hogy a (8) emelő eredeti helyzetébe visszatérhessen. Az előzőkből kitetszik, hogy az ellenző­nek nyitott vagy zárt helyzetében való tar­tására nem szükséges folytonos áram, mint­hogy a (14) elektromágnes pillanatnyi ger­jesztése az ellenzőt nyitja, mikor is ez ön­működően fogvatartatik, a (10) elekromág­nes pillanatnyi gerjesztése pedig a nyitott ellenző fogvatartását megszünteti, vagyis az áramfogyasztás minimális. SZABADALMI IGENYEK. 1. Elektromos berendezés optikai műszerek átlátszóságát gátló működtetesre, jelle­mezve egy elektromágneses fegyverze­tével összekötött ellenző által, mely az elektromágnes pillanatnyi gerjesztésénél a fegyverzet vonzatása következtében nyittatik, mimellet az ellenzőt egy má­sodik elektromágnes fegyverzetével ösz­szekötött záróemelő addig tartja nyitott helyzetében, míg ezen elektromágnes pillanatnyi gerjesztése által a záróemelő ki nem kapcsoltatik úgy, hogy az ellenző szabaddá válik és rugónyomás vagy súlyterhelés által záróhelyzetébe visz­szatér. 2. Az 1. alatt védett berendezés kiviteli alakja, jellemezve a (6) ellenzőt a (14) elektromágnes (11) fegyverzetével össze­kötő (8) emelő, valamint egy második (19) elektromágnes (18) fegyverzetével összekötött és (22) rugóhatás alatt álló (21) emelő által, melyek akként vannak egymáshoz képest elrendezve, hogy a (8) emelő a (14) elektromágnes gerjesz-

Next

/
Thumbnails
Contents