40369. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az eddig állati ürülékből, főképp kutyaganajból előállított csáva pótlóanyagának előállítására, bőrnek, különösen glacé bőrnek állati bőrökből való készítésére
— 2 -a kutyaürülékekre fordítottuk, melyek majd- | nem kivétel nélkül alkalmaztatnak. A haté- | kony ganaj elkészítésénél végbemenő folyamatoknak és magának a processzusnak megfigyelésénél többféle jelenségből világos volt i előttünk, hogy egy sarjadzó gombát kell keresnünk és ezt kell ezen processzusnál a hatékony anyagnak tekintenünk. Az olyan kutyabélsár egy próbája, mely már pár hónapos és használatra érett volt, nagyszámú baktérium föllépése mellett, melyek között a bacillus subtilis (szénabacillus) volt a legnagyobb számban, csak meglehető csekély élesztő előfordulást mutatott. Miután ezen kutyaganajból egy darabkát óvatosan egy csiramentessé tett üvegcsébe, mely sterilen volt tartva, öntöttünk, ezen üvegcsét 14 napon át nyugodtan állni hagytuk termosztátban 30° C. hőmérséklet mellett. A bakteriológiai ellenőrzésnél meg volt állapítható, hogy azon szürke kéreg, mellyel a bélsár fölülete lassanként bevonódik, az élesztősejteknek tetemes szaporodását mutatta. Különösen gazdagnak mutatkozott ezen élesztősejtekben a kondenzvíz, mely oldalt az üvegfalazaton rakodott le. Körülbelül a megfigyelés harmadik hetének végén végre olyan állapot következett be, amikor ezen folyadék majdnem semmi egyebet nem mutatott, mint élesztősejteket. Egy bouillont, mely nádcukorpepton-huskivonat vizes oldatából állott, melyhez azután kevés (3—i g.) kutyabélsár adatott, óvatos sterilizálás után abban a pillanatban oltottunk be kutyabélsárral, amikor a fönti leírás szerint az élesztősejtek nagy mennyiségben voltak jelen. Már a következő napon ezen bouillon egész fölülete fehér, redőzött bevonattal volt befödve, mely a mikroszkopiái vizsgálatnál élesztősejtekből állónak bizonyult. Ezen élesztő fehér kristályos bevonat alakjában tapadt az üvegfalazatra. Ezen termék, amint azt több kísérlet bizonyítja, hatásos pótlóanyagot ad az állati, főképen kutyaürülékek helyett a cserzési processzusnál. A kísérleteket a következő I módon végeztük: A pőréket a szokásos mészlúgból olyan 45° C.-nyi fürdőbe tettük, mely a követke-i zőképen készült. A 45° C.-ra fölmelegített lágy vízhez kevés borkősavat adtunk; az utóbbit azért, mert a mészlúg által a fürdő alkálikussá vált és a sav hozzáadás nélkül az élesztősejtek, melyek a kutyaürülékben nőttek és annak folytán savanyú közeghez szoktak, a fürdő alkálius reakciója folyté i a gyors tovább fejlődésben hátráltatva lehetnének. (A borkősavból azonban -csak annyit szabad hozzáadni, hogy a p|íéknek ezen fürdőbe való behelyezésekor annak reakciója legföjebb gyöngén savanyú legyen). Ezen folyadékba adtuk a^ élesztősejteknek fönt leírt módon előállított termékét és abban a pőréket kezdetben folytonos kavarás közben, később nyugodtan benne hagytuk. Már rövid idő múlva, gyakran 1—3 óra alatt a pőrék teljesen mésztelenítve voltak, nyújthatókká, simulékonnyá és fényessé váltak és a bőrök földolgozásuk további folyamán épen úgy használhatók voltak, minthogy ha ganajcsávával kezeltettek volna. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás az eddig állati ürülékekből, főképen kutyaganajból előállított csáva pótlóanyagának előállítására bőrnek, főleg glacébőrnek állati bőrökből való készítésére, jellemezve azáltal, hogy az érett kutyaganajban levő élesztősejtek kulturáját tenyésztjük és ez ütóbbit azután alkalmas táptalajon szaporodásra hozzuk. 2. Az 1. alatt jellemzett eljárás szerint készült élesztő alkalmazása a glacébőr gyártásánál a kutyaganaj pótlóanyaga gyanánt, akképen, hogy a pőréket kissé megsavanyított 45° C.-ny vízbe tesszük, a fürdőhöz megfelelő mennyiségű élesztősejtet keverünk és a pőréket eleintén kavarás közben, később rövid ideig nyugodtan a fürdőben hagyjuk. DALLAS UUsVÉNI TÍWAtiO HTf »Í/i BOOAFBSTfr*
