40334. lajstromszámú szabadalom • Eljárás koagulált kolloidos elemek peptidizálására

Megjelent 1901}. évi nűvember hó 11-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL. szabadalmi leiras 40384. szám. IV/h/i. OSZTÁLY. Eljárás koagnlált kolloidos elemek peptizálására. DR

PHIL. KUZEL HANS MAGÁNZÓ BÉCS/M

BADENBEN. Bejelentésének napja 1907 május hó 1-je. Elsőbbsége 1908 április 26-ával kezdődik. Az eddigi fölfogás szerint a kolloidos fémek koagulációs termékeket képeznek, melyeknek sol-lá való közvetetlen visszaalakítása pl. peptizálás utján (Zsigmondy, Erkenntniss der Kollodie, 1905. Kap. XX. Abschnitt 1. Solbildung, b) Peptisation und Pektisation, 165. 1.) eddigelé még nem sikerült. Zsigmondy (Erkenntniss der Kollodie, Kap. XX. főleg Abschnitt 2. Einige Worte über Gel-Bildung» 176. és a következő lapokon) ezeket a testeket irreverzibilis sol-oknak, illetve irreverzibilis hidrosolok-nak nevezi, hogy azoknak külömböző voltát a közönséges gel-ektől, melyekkel a peptizálhatóság tulajdonságát rendesen összekötve gondoljuk, föltűnővé tegye. Avégből, h'»gy a fémeknek teljesen irreverzibilis kolloidjaiból kolloidos oldatot kapjunk, eddigelé azokból vagy első sorban egy fémsót k Mett képezni és ebből a fémet újból kolloidom alakban redukálni vagy pedig azokat az lektromos fényív segélyével porlasztani kellett. (I. h. 177. 1.) Ezzel elleatétben kísérletek azt bizonyították, hogv a króm, molibdan, urán, wolfrain, vi tadium, tantál, niob, titán, tórium, zirkonium, bór és szilícium elemek ezen szabály alól kivételt képeznek, amenynyiben azoknak koagulációs termékei elektroliteknek híg oldataival, különösen alkalikus oldatokat, mint pl. ammóniákkal vagy ammónium bázisokkal igen könnyen és épen úgy és ugyanazon föltételek mellett peptizálhatók, mint a kolloidos szulfidek, oxidok stb. gel-jei, melyeket Zsigmondy (I. h. 176. 1.) tökéletlenül irreverzibilis hidrosoloknak nevezett. A folyamatot és az eljárást egy foganatosítási példával fogjuk megmagyarázni. Ha például kolloidos wolframhoz, melyet akár H. Schulz-féle eljárás szerint (Journ. f. prakt. Chemie. N. F. 32.390 és 407. 1.) vagy elektromos porlasztás és rákövetkező, épen elegendő mennyiségű elektrolittel való kicsapatás útján vagy valamely más eljárás szerint koagulált pásztaszerű alakban állítottunk elő, ammoniákot vagy valamely ammónium bázist pl. methilamint stb. adunk mindaddig, míg gyakori rázás után aijnak épen egészen gyönge szagát érezzük, illetve míg a lakmuszpapiros épen gyengén kékre kezd festődni, akkor rövid idő múlva az egész gel elegendő sok tisztavízzel való hígításnál olyan pseudooldatba megy át, mely ráeső fényben tintaszerűen átlátszatlan, vékony rétegben ellenben átlátszó és gyűjtőlencsével való besugározás után a