40323. lajstromszámú szabadalom • Elzáróajtó házi postafiókhoz

hogy a (c) csapot, melynek elmozdulását a (c2) hüvelyek határolják, fölső végével először a fölső, hosszabb (d2) furatba, az­után pedig a csap lehúzásával alsó vágé­vei az alsó, rövidebb (d3) furatba dugjuk be (1., 2. és 4. ábra). Az ajtó másik oldar Ián egy (e) biztonsági zár van alkalmazva, melynek segélyével az (a) ajtót be lehet zárni (2. ábra). Az (a) ajtó fölső részén csonkagúla-alakú kiugró (f) bedobó keret van, melynek de­rékszögű négyszögalakú, lapos (fl) szél­lel ellátott nyílása oly lejtős síkban fek­szik, hogy a nyílás alsó éle az evvel pár- , huzamos fölső éle mögött feküdjék. Eb­ben az (f) bedobókeretben van a bedobó­nyílást záró (g) csapóajtó oly módon for­gathatóan ágyazva, hogy <I Z clZ (fl) szélire belülről feküdjék rá. Ez a (g) csapóajtó lényegében egy lapos cső, melynek mellső falába a lakásszám láthatóvá tételére szol­gáló (gl) ablak van vágva. A lakásszám fölirására szolgáló lap a 7. ábrán látható módon (g2) csíptetők segélyével a (g3) bádogcsíkon van fölerősítve, melyet az üre­ges (g) csapóajtóba egyszerűen bedugunk és melyet az ajtóban a (g3) bádogcsíkon alkalmazott (g4) szemölcsök rögzítenek. A (g) csapóajtó az (f) bedobókeret oldalfa­laiba ós a csapóajtó fölső szélébe behúzott (g5) drótszál útján van az (f) keretben lenghetőén fölfüggesztve és a bedobónyí­lásnak ferde síkban való elrendezése kö­vetkeztében saját súlyának hatása alatt ál­landóan és önműködően az (fl) szél belső oldalára fekszik. Az (f) bedobókeret alatt az ajtóban két (h h) nyílás van kiképezve, melyekben a leveleknek az (f) bedobókeretbe való b3-dobásánál, illetve a (g) csapóajtónak ek­kor végbemenő elfordulásánál színes ko­rongok válnak láthatókká annak jelzésére, hogy a fiókban levelek vannak. Ugyanis a (h) nyílások mögött egy (hl) tokban a (h3) csap körül mérlegemelő módjára egy lefelé irányult függélyes karral bíró ke­resztalakú emelő van lenghetően ágyazva, melyet egy (h4) rúgó törekszik a 2. áb­rán látható nyíl irányában oly módon el­forgatni, hogy élénk színre festett, ko­rongalakú végei a (h) nyílásokban látha­tókká váljanak. A keresztalakú (h2) eme­lőt eme helyzetében a fölötte vízszintes irányban eltolhatóan vezetett és elmozdu­lásában a (h6) hasítékába fogódzó (h7) pe­cek által határolt (h8) retesz rögzíti, mely­nek (h9) ütközőjére a keresztalakú emelő­nek fölfelé irányult függélyes karja fek­szik. Az (e) zárnak átmenő (el) záróretesz© van, mely az (a) ajtó, illetve az (e) zár nyitásánál a zár másik végén kilép, a (h8) reteszbe ütközik és ezt eltolja. A (h8)re-i tesz (h9) ütközőjével a keresztalakú (h2) emelőt a pontvonalasan jelzett állásába fordítja, és ennek (h5) végei elhagyják a (h) nyílásokat, melyek ekkor azt jelzik, hogy a postafiók üres. Hogy a kereszt­alakú emelő az (e) zár záróhelyzeténél ,is eme helyzetében maradjon és hogy a le­vél bedobása után a zár zárt állapotánál erredeti állásába visszatérhessen, a követ­kező berendezés van alkalmazva: A keresztalakú (h2) emelőnek az (el) záróretesz hatása alatt fölfelé kitérni tö­rekvő, korongalakú (h5) vége fölfelé nyúló, fogalakú (hlO) nyújtvánnyal van ellátva, melynek pályájában a (g) csapóajtó hátsó oldalán alkalmazott lefelé görbülő, ékalakú (g6) horog nyúlik be (2. és 9. ábra), mely alatt a (hlO) fog fölfelé mozgásba közi­ben elcsúszhatik, amennyiben a horog (g7) ékfölületén mozogva, ezt, illetve a (g) csapóajtót kissé nyitja, de a horog mel­lett való elhaladása után a visszaeső ho­rog mögé fogódzik és ennek szélesebb fö­lülete által a fölemelt helyzetében akkor is fogva tartatik, amikor az (el) záróra­tesz ismét a zárphelyzetébe jut. Ha azon­ban a (g) csapóajtót a levelek bedobásá­val elforgatjuk, a (hlO) fog a (h4) rúgó hatása alatt a (g6) horog lefelé nyitott száján át szabadon visszafelé mozog és a keresztalakú (h2) emelő ismét oly hely­zetbe jut, hogy az élénk színű, korong­alakú (h5) végei a (h8) nyílásokban lát­hatókká váljanak; mjkor az emelő a (h8) reteszt is természetszerűen a kezdeti ál­lásába vezeti vissza (2. ábra).

Next

/
Thumbnails
Contents