40318. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés a térben való hangátvitelre szolgáló drótnélküli távbeszélés számára

Á fényív célszerűen úgy, mint a takarék­szénlámpánál, tökéletes légelzárás mellett j egy zárt (4) kamrában és a pozitív rézelek­tródát ismert módon friss víz hűti. Hogy a váltakozóáramok ne vehessék útjukat az áramfejlesztőn át, a lámpaáramkörbe egy vagy több (d) fojtótekercs kapcsoltatik be. Hogy az elektromos rezgések a térbe ki­zugároztassanak, a (3) önindukciós tekercs vagy a lámpa egyik pólusa az (5) légveze­tékkel és másik pólusa a (6) földdel vagy elektromos ellensúllyal köttetik össze, vagy a rezgések indukciós vagy más kapcsolá­sok által is átvihetők a légvezetékre. Hullámáramgerjesztő gyanánt a Cooper— Hewitt-féle higanygőzlámpa még jobbnak bizonyult, mint a szenek, illetve a szén és réz között előállított fényív, mely utóbbival szemben a higanygőzlámpa a következő előnyöket adja: 1. A Hewitt-lámpa nem igényel fontos szabályozást és kezelést. 2. A Hewitt-lámpánál a fényív nem okoz zavaró zúgást és fütyülést. 3. A Hewitt-lámpa sokkal tartósabb, mint a szén, illetve rézelektródák, melyek gyor­san elhasználódnak és kicserélendők. 4. A lámpa teljesen állandó, folytonos hullámokat ad, míg a fényív a szenek he­terogénitása folytán folytonos zavaroknak van kitéve. Ezáltal a rendszer minden kapcsolásnál, úgy laza, mint szilárd kapcsolás mellett is nagy átvivőképességgel bír. A higanygőzlámpa a következő kapcsolás elrendezés mellett jobban működik, mint a Düddel-féle kapcsolásban. Ezen az alábbiak­ban leírt kapcsolásban (2. ábra) 10.000 és még több voltos váltakozóáram alkalmaz­tatik. Az (1) lámpa a (3) önindukciós tekercs­csel párhuzamosan a váltakozóáramú (t) transzformátor szekundér tekercseléséhez van kapcsolva, mimellett a (3) önindukciós tekercs elé és mögé egy (2) kapacitás van bekapcsolva. Ezen kapcsolás következőképpen mű­ködik : A (t) transzformátorban nagy feszültsé­gekre traszformált váltakozóram az (1) hi­ganygőzlámpában igen nagy ellenállásra ta­lál, miért is előbb a (2, 2) kapacitásokat tölti meg, mely az áramot addig kondenzál­ják, míg az áram bizonyos értéket ért el. Ha ezen feszültség eléretett, mely elegendő, hogy a lámpa vákuumán átüssön, akkor az ív beiktattatik és a (2) kondenzátorok oscil­lálóan egyrészt a lámpán át, másrészt a (3) önindukciós tekercsen át kisülnek, mely te­kercs a légvezetékkel és a földdel van ösz­szekötve. A lámpa célszerűen petróleum­fürdőben fűttetik. Az ív vagy a higanygőzlámpa mellett bár­mely az áramnak ellentálló, az áram csök­kenésével vezetőképességben veszítő eszköz alkalmazható a fojtatlan elektromos rezgé­sek hullámáramfejlesztője gyanánt. Hogy már most a hangrezgések a foj­tatlan hullámokat befolyásolják, tehát e hul­lámokra átvitessenek, különböző kapcsolá­sok alkalmazhatók, melyek lényegükben két csoportra oszthatók, és pedig: a) a kapcsolások oly csoportjára, melynél a tápláló áramkört a mikrofonrezgések be­folyásolják ; b) a kapcsolások azon csoportjára, mely­nél a mikrofon a váltakozó áramkörre hat. A kapcsolások első csoportjába tartoznak mindazon kapcsolások, melyek beszélő ív­lámpák részére szolgálnak. Ezen kapcsolá­sok sokféleképpen foganatosíthatók és álta­lánosan ismeretesek. A lámpaáramkört vagy egy transzformátor vagy egy, az ellenállás­sal és az induktanciával párhuzamosan kap­csolt mikrofon befolyásolja és így tovább.. A kapcsolások második csoportja, és pe­dig azon kapcsolások, melyek jobb eredmé­nyeket adnak, mint a kapcsolások első cso­portja, a Mizuno-féle törvényen alapszik, mely szerint egy önindukciós tekercshez mellékáramkörbe kapcsolt, változtatható kis ellenállás a váltakozó áramkörben nagy in­gadozásokat állít elő (3. ábra). Ha tehát a (3) önindukciós tekercs két sarkával egy erős áramú (m) mikrofont kö­tünk össze, akkor a váltakozóáram egy része a mikrofonon is áthalad és az áram ezen része, ha egymásután beszélünk, a tekercs

Next

/
Thumbnails
Contents