40316. lajstromszámú szabadalom • Elektromos generátor vagy mótor
Az erosebb (q) rugók hatnak, mely utóbbiak feszültségét az (s) csavarmeneten beállítható (r) csavaranya segélyével szabályozhatjuk. Az (r) csavaranya szigetelő anyagból áll, az s) csavarmenet pedig a (t) csapágyon keresztülmenő hüvelyen van alkalmazva, amely az egész kefetartószerkezetet hordja. A (b) sarknyúlványok átmérője célszeszerűen kétszer akkora, mint az (a) vasmagé. A (c) tárcsák diamagnetikus anyagból ,'pl. alumíniumból, rézből vagy sárgarézből vannak előállítva és szorosan támaszkodnak a (b) gyűrűkhöz azon célból, hogy ne csupán a tekercselést támasszák meg és a mágnes megerősítésére szolgáljanak, hanem hogy az erővonalakat a sarknyúlványok felé koncentrálják. A hátsó (c) lemezek a 2. ábrában látható (9) furatokkal vannak ellátva, melyeken a tekercselés egyes szakaszainak végei vezethetők ki a különböző kapssolások létesítésére. A (9) furatok szigetelő hüvelyekkel vannak kibélelve. A (d) kengyel lágy vasból áll és méreteire nézve megjegyezhetjük, hogy előnyös ha hossza egyenlő a mágnesek vasmagját képező drótkötegek hosszának fölével, a kengyel vastagsága pedig elegendő legyen a kellő szilárdság biztosítására. A kengyel csavarok vagy hasonlók segélyével erősíttetik a mágnes szárak (b) gyűrűihez. A mágnestekercselés készítésénél súlyt kell helyeznünk arra, hogy mindegyik drótréteget sellak és vastag szigetelő papiros segélyével gondosan elszigeteljünk. A tekercselést az egyik mágnesszáron jobbra, a másikon pedig balra kezdjük, két, két réteg után pedig a tekercselés irányát megváltoztatjuk, miközben az egyes szakaszokon belül & drótot magamagára kell visszahajtanunk, amint ez a 4. ábrában világosan látható. A tekercselés irányának megváltoztatása ill. a drót visszahajlítása helyén a drótot fonál vagy hasonló segélyével rögzítjük. Az egyes szakaszokból kellő hosszúságú végeket hagyunk kint a tekercsből, hogy az egyes szakaszokat különféleképen kapcsolhassuk. A tekercselést gondosan szigetelt jól vezető drótokból készítjük. Ha több szakaszt kívánunk alkalmazni, mint amennyi a 4. ábrában van föltüntetve, úgy a következő szakasz számára mindinkább kisebb keresztmetszetű drótot használunk, mindegyik szakaszban a menetek, ill. a rétegek számát az előbbihez képest szaporítjuk, minden szakaszban páros számú réteget tekercselünk és minden szakasz megkezdésénél, valamint magában a szakaszban is minden két-két réteg után a tekercselés irányát megváltoztatjuk. Az egyes tekercselésszakaszokkal azután a legkülönfélébb kapcsolásokat eszközölhetjük, azokat egymással sorosan vagy párhuzamosan kapcsolhatjuk, egyes csoportokat sorosan, a csoportokat egymás között párhuzamosan ós így tovább számos változatban köthetjük össze. Az ily kapcsolások segélyével a gépet 50—5000 V-ig terjedő feszültségeknek megfelelőleg kapcsolhatjuk. A fegyverzet lágyvas tárcsából áll, mely sugáirányú bevágások segélyével szegmensekre van osztva, amelyek egymástól el vannak szigetelve. A tárcsa merőlegesen áll a mágneses mező erővonalaira, a kefék pedig elég szélesek ahhoz, hogy egyidejűleg két szegmenst érintsenek, amidőn is a két kefe egymással diametrálisan szemben álló két szegmenst érint. SZABADALMI IGÉNY. Elektromos generátor vagy mótor, mely lágy vas drótkötegből összeállított és végeiken sarknyúlványokat képező vasgyűrűkkel összetartott vasmagból, több koncentrikus szakaszra oszló tekercseből, a tekercselés támasztására és az erővonalaknak a sarknyúlványok felé való koncentrálására szolgáló, diamágneses anyagból készült a sarknyúlványokhoz szoruló tárcsákból ós a sarknyúlványok előtt, a mágneses mező erővonalaira merőlegesen elrendezett, radiális szegmensekre osztott tárcsa alakú armatúrából áll, melyen egyidejűleg két szegmenst érintő és két diametrálisan szemben fekvő szegmensen súrlódó kefék vannak elrendezve, amidőn is a gerjesztő-tekercselés szakaszai a vasmagi ól a tekercselés külső rétegei felé csök-