40287. lajstromszámú szabadalom • Tokba foglalt beszélőszerkezet

3. ábrán egy további foganatosítási alakot részleges hosszmetszetben, a 4 —6. ábrán pedig a tokba foglalt és citerával összekötött beszélő szerkezet két foganatosítási alakját tüntettük föl. A tokot szekrényhez hasonló alakban képezzük ki. A tok alsó részében van elrendezve a beszélő szerkezet, mely ismeretes módon az (1) hajtóműből, a (2) forgó korongból, a (3) író pecekből, a (4) hangdobozból és az elmozgatható (5) hangvezető karból áll. A (6) gömbcsukló körül elforgatható (5) karhoz a (7) hangtölcsér csatlakozik, mely a hangfenékképen kiképezett (8) fal hangnyílásánál végződik. A (8) fal a fölső tokrész mellső oldalfalának csak egy részét képezi. A (8) fal előtt a további (8a) hangfenék van elrendezve, mely körülbelül a hangnyílás alsó vonaláig ér és a négyéiű (9) keretre van erősítve. A keret föl&ő lécére van erősítve a (10) szög, melyen a (8a) fenék (12) húrtalpán át a (13) kampóhoz vezető (11) húrok vannak elrendezve. A (8a) fenék a (8) fenékhez a (14) összekötő léc útján támaszkodik. A (7) hangtölcsér tetszőleges módon pl. kis hevederek vagy körülfutó karima útján van a (8) fenékkel összekötve. A fölső tokrész mellső része a (15, 16) ajtókkal elzárható. A tok alsó része, melyben a (2) forgó korong van elhelyezve, a lemezek kicserélése céljából a (17) csapóajtón át hozzáférhető. A beszélő szerkezet által előidézett és a (7) hangtölcsérből jövő hanghullámok a tölcsér nyílásából a szabadbalépnek és a (11) húrokat, valamint a hangfeneket együttrezgésbe hozzák. Az együttrezgő hangtölcsér ezenfölül a (8) hangfenékhez való erősítése folytán rezgéseit a hangfenékre viszi át; a rezgések a (14) összekötő léc által a (8a) hangfenékre továbbíttatnak. A (7) hangtölcsért és a (8) hangfeneket nem kell szükségképen a tölcsér szájnyílásánál egymással összekötni; az összeköttetés a 3. ábra szerint a (19) hangpálcika útján a tölcsér nyakánál is eszközölhető. A 4. ábrán föltüntetett foganatosítási alaknál a (2) hanglemez az egyik oldalán nyitott tokban szokásos módon van elrendezve. A hanglemez a (3) írópecek útján működésbe hozza a (4) hangdobozt, melyhez az elmozgatható (5) hangvezető kar és a (7) tölcsér csatlakozik. A tok fölső (20) fala fölött van elrendezve a (20a) fal, melyre a (10) szögek, a (12) hangláb és a (11) húrokat tartó (13) kampók vannak erősítve. A (20) és (20a) falak által képezett hangfenék citeraalakú (6. ábra). A (2) korong által az írópecek és a hangdoboz útján létesített hanghullámok legnagyobb réáze a tölcséren át a szabadba lép ki. A hanghullámok egy része azonban a tölcsér rezgéseivel együtt az egész tokot is rezgésbe hozza, mely rezgések a fölső hangfenéknek és a húroknak adatnak át. Minden hangnál az illető hangra hangolt húr együttrezeg és a hangot erősíti. Ha a tölcsér a 4. ábrán föltüntetett módon az alsó (20) falra van erősítve, a tölcsér rezgései ezen fenéknek még jobban adatnak át. Ezenfölül a húrokon az illető zenemű dallamát eljátszhatjuk vagy esetleg a dallamhoz kíséretet vagy legalább néhány alaphangzatot üthetünk meg. Az 5. és 6. ábrán föltüntetett foganatosítási alaknál a hanghullámok ugyanoly módon hatnak a húrokra, mint a 4. ábrán föltüntett foganatosítási alaknál. A hatás azonban még fokoztatik azáltal, hogy a (7) tölcsér és a (12) húrtalp közé a (19) hangpálcika van beiktatva, mely az alsó fenék kivágásán át a hangfenékbe lép. Ezáltal a rezgések közvetlenül a húrokra vitetnek át és lényegesen erősíttetnek, amiáltal a hang tisztábban és erősebben hallatszik. Természetes, hogy a találmány tárgya nem szorítkozik a tokba foglalt beszélő szerkezetnek a citerával való összeköttetésére, hanem a citera bármely más húros hangszerrel helyettesíthető. A húros hangszert sem kell okvetlenül kézzel megütnünk, hanem ez mechanikai úton működtethető. A találmány tárgya pl. zongorával is igen jól kapcsolható össze, mint azt az 1. és 2. ábrákban jeleztük is. A középső tokrész három rekeszre van osztva, melyek közül a középsőben a (2) korong, a szélsőkben pedig a zongora (21) billyentyűi vannak elhelyezve.