40278. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és hengermű I-tartók hengerlésére

leges alakkal bírnak a készhengerlés előtt is, tehát ezen fölületek simítása elhagyható. Ha ennek megfelelően elhagyjuk a 4. ábra­beli vízszintes hengereken a (k, k, k, k) nyomófölületeket, akkor az 5. ábrabeli kész­hengerművet nyerjük, melyen különféle szélességű karimák hajlíthatok egyenesre és melynél a hengertávolságok beállítása mellett különféle vastagságú karimákkal bíró tartók hengerelhetők készre úgy, hogy sokkal kisebb falvastagsággal bíró tartókat állíthatunk elő, mint ez eddig lehetséges volt; ami pedjg a hídépítés szempontjából igen fontos. Mert ha a karimák kúpossága 14%-nál (ami a német normálprofil viszo­nyának felel meg) kevesebb is, úgy széles­karimájú profiloknál csekély falvastagság mellett a széleken a karimák késélességüek lennének. Ily profilt univerzális hengermű­vel sem lehet igen vékonyra kihengerelni, mivel a karimák szélei túlságosan nyújtat­nának és ezáltal hullámosakká^ válnának. A karimák széleinek legömbölyítése folytán a tartóknak betonba való ágyazásánál még a betonrepedezést is elkerüljük, melyet az eddigi éles élek elősegítettek. I-tartóknál a karima vastagsága rendesen IVa-szerese a derékvastagságának. Ezen vi­szonyt a hengerlésnek egész folyamán, a hengerek minden egyes összeállításánál be kell tartani, mert különben az anyagnak egyenetlenül kellene nyúlnia. Mivel úgy az 1. ábra szerinti előhengerek, mint a ,4. és 5. ábrabeli készhengerek beállítószerkezetekkel vannak ellátva, a hengerlést az előproftlnak (2. és 3. ábra) bármely vastagsága mellett befejezhetjük és a készhengereket idővesz­teség nélkül beállíthatjuk. Eszerint a munka­közben valamely ok miatt túlgyorsan kihűlt tartót nem kell a kisebb vastagságúra készre hengerelni, hanem a készhengerművön át­bocsátva azt, használható tartót nyerünk, melynél a híd és karima közti 1: IVa-hez, illetőleg 2:3-hoz való viszony be van tartva és amelynél a tartó derékmagassága ugyanaz marad s csak az egész tartómagasság nő a karimavastagságkülönbözet kétszeresével, a karima szélessége pedig a derékvastagság különbözetével. A méretek alkalmas fokozata által kerek számokkal kifejezhető tartómagasságokat nyerünk. Ily fokozatok szerint vannak pl. a 7—13. ábrákban félléptékben rajzolt tartók csoportosítva. A jelenlegi szabványos tartó helyettesítésére tervezett főtartóalaknak ke­resztmetszete sraffálva van. A 7—10. ábrák a 200-as, a 11—13. ábrák a 220-as tartó származékait mutatják. Ha a «200 as» tartót négy különféle falvastagsággal állítjuk elő, úgy a vékonyabb karimavatagságú^tartók magassága 190 és 195 mm, a normálisé 200 mm és a vastagított-e 210 mm lesz. A 220 tartóhoz legközelebbi vékonyabb vas­tagságú alak 215 mm magasságú volna, vastagítva pedig 230 mm tartómagassággal birna. Az utána következő 240-es szabvány­profil vékonyított alakjának magassága 235 mm-nyi, vastagított alakja pedig 250 mm-nyi magassággal illeszkedik a sorozatba. Jelen eljárásnak további fontos előnye az a 4. ábra szerinti hengerművel kapcsolat­ban. melyben a görbe alakban hengerelt bordák egyszerre egyenesre hajlíttatnak úgy, hogy belső feszülségektől teljesen mentes tartókat állíthatunk elő a rudaknak pontosan egyenletes és egyidejű nyújtása által, amit az eddigi, csak két hengerrel dolgozó hengerlési eljárásokkal lehetetlen volt elérni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás oly I-tartók hengerlésére, melyek­nek karimái egyáltalában nem, vagy alig birnák kúpossággal, jellemezve az­által, hogy egy előhengermüben 90°-os élszöggel és kihajló karimákkal biró tar­tót hengerlünk és a karimákat egy kész­hengerműben hajlítjuk egyenesre. 2. Az l. alatt igényelt eljárás végrehajtá­sára szolgáló előhengermű, mely ösmert módon egy vízszintes és egy függélyes hengerpárból áll, jellemezve azáltal, hogy a függélyes és vízszintes hen­gerek (e, e) és (f, f) sarkainak oldalai, melyek a tartók élszögeinek felelnek meg. derékszöget zárnak be egymással azon célból, hogy egyáltalában vagy majdnem kúposság nélküli karimákra tegyünk szert.

Next

/
Thumbnails
Contents